Helyi közélet

2009.03.06. 13:33

Nézőpont: Kinek a szalmája?

<p>A Magyar sz&#243;l&#225;sok &#233;s<br /> k&#246;zmond&#225;sok sz&#243;t&#225;ra szerint a<br /> Cs&#225;ki (vagy Cs&#225;ky) szalm&#225;ja<br /> kifejez&#233;s gazd&#225;tlan, szabad<br /> pr&#233;d&#225;ra hagyott holmit jelent.<br /> <STRONG>Szaniszl&#243; B&#225;lint jegyzete.</STRONG></p>

Az „olyan, mint a Csáki

szalmája” hasonlatot akkor

használjuk, amikor valami rendetlen, gondozatlan

állapotban van. A kifejezés

magyarázatát egyesek a

Csák Máté

halála után gazdátlanul maradt

birtokok szétszaggatásában

keresik. Valószínűbbnek

tartják azonban azt az

elképzelést, amely Csáky

László

országbíró (a 17.

században) szabadon szertehordott

szérűjére, könnyelmű

vendégeskedéseire vonatkoztatja a

gondatlan, hanyag értékkezelés

szállóigéjét.

Tokaj-Hegyalján is

szállóigévé válik

lassacskán a szalma, pontosabban a

szalmaerőmű, ám, hogy kinek a

szalmája is az egész, nem tudni.

Az a bizonyos, hogy a szalma (pontosabban a

Szerencsre tervezett

szalmaerőmű) körül nincs

minden rendben, fogalmazhatunk a fentebb citált

szótár alapján úgy, hogy

„rendetlen, gondozatlan állapotban

van”. Különösen a majd

száz oldalas hatástanulmány

kavarta meg az állóvizet, amely azonban

nem tisztult le, hanem zavaros,

átláthatatlan maradt. Nem tudom, hogy

törtnelmünk melyik

Csákja,

Csákija (vagy

Csákyja) a felelős a

mondásért, de egyikük sem lenne

nagyon büszke egymás között

marakodó kései utódaira.

-

Szaniszló Bálint -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában