Bokros: robbanó keverékké vált a devizahitelezés

Budapest, 2012. április 12., csütörtök (MTI) - Robbanó keverékké vált a devizahitelezés problémája Magyarországon - mondta Bokros Lajos, a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) kuratóriumi elnöke, az intézet által Budapesten rendezett és a régió lakossági deviza hitelezésével foglalkozó csütörtöki konferenciát bevezető előadásában.

A volt pénzügyminiszter szerint a régió devizahitel állományának felfutásában fontos szerepet játszott, hogy elsősorban kínai, és az olaj országok megtakarításai nyomán megnövekedett pénzkínálat az ezredforduló után befektetési lehetőségeket keresett. Emellett az EU 2004-es és 2007-es bővítése hatalmas várakozásokat keltett az érintett lakosságban a sikeres felzárkózási folyamat iránt és ezek a várakozások részben teljesültek is.

A devizahitelezés elterjedését ösztönözte az is, hogy a lebegő valutájú régiós országokban, így Magyarországon is, a nemzeti valuta nemcsak reál, de nominális értelemben is felértékelődött az euróval szemben - mondta Bokros Lajos. Hozzátette: a "robbanó keverék" kialakulásában szerepet játszott a gyenge és tartalmatlan szabályozás is.

A konferencia előadói arra keresnek választ, hogy "piaci, vagy kormányzati kudarccal állunk-e szemben" - fogalmazott Bokros Lajos.

Amíg Magyarországon és Romániában az összes hitelen belül 65-70 százalékos arányt képviselnek a devizahitelek, addig Lengyelországban 30-40 százalék volt a devizahitelek aránya - mondta előadásában Hudecz András, az Európai Parlament munkatársa, aki az MNB szakértői gárdájától igazolt át Brüsszelbe. Romániában ugyanakkor az ingatlan árakat euróban tartják nyilván, s a hiteleket is ebben a devizában vették fel az ügyfelek azért is, mert 2,5-3 millió román dolgozik Nyugat illetve Dél-Európában és utalja haza jövedelmének kisebb-nagyobb részét.

A lengyel helyzet sajátosság az is, hogy a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya alacsonyabb a magyarnál, s nem mellesleg a svájci frank hiteleknél nagyobb részt képviselnek a zloty hitelek - jelezte az előadó.

Noha az említett két országban a szabályozó hatóságok erőteljesebben figyelmeztettek a devizahitelek veszélyeire, és többet is tettek, de önmagában a szabályozás szigorítása Magyarországon nem jelentett volna elégséges féket a devizahitel állomány növekedésének megállításához - magyarázta Hudecz András. Elegendő belföldi forint forrás ugyanis nem állt rendelkezésre, s emellett 2005-2007 között a devizahitelt felvevők bízhattak abban, hogy Magyarországon 2010-re már euróval lehet fizetni - tette hozzá.