bábjáték

2021.11.13. 07:00

Patrik a gyermekkori álmát teljesíti

Patrik már gyerekkorában is ámulva csodálta a vásári bábjátékokat. Most ő varázsolja el a kicsiket Huncut Jankóval.

Hegyi Erika

Balogh Patrik mindössze 17 éves, de már számos első helyezése van különböző országos bábfesztiválokon, megkapta a gyémántplakettet is, és alapított egy saját bábtársulatot. Úgy fogalmazott, akkor a legboldogabb, amikor a paraván mögött hallja a gyermekek önfeledt kacaját.

Patrik Szegilongon lakik, de a bodrogkeresztúri általános iskolába járt, és szerencse, hogy épp ide, hiszen itt ismerkedett meg a bábozás alapjaival. A Cogito ÁMK Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola egyik pedagógusa, Makoldiné Dogossy Mónika ugyanis bábszakot indított.

Versenyek

– Még csak 7-8 éves lehettem, amikor egy társammal, Iván Marcival elindultunk életünk első versenyén. Ezt Sárospatakon rendezték, vásári bábjátékokat kellett előadni. A verseny címe az volt: „Ki a legerősebb Paprika Jancsi?” Második helyezést értünk el. Aztán Marci elment az iskolából, így egyedül folytattam a versenyzést. Sokszor lettem első, helyi, megyei és országos megméretéseken is. Legutóbb pedig a Gyermekbábosok Országos Fesztiválján Egerben megkaptam a gyémántplakettet – sorolta Patrik, hozzátéve, akkor az általános iskola nyolcadik osztályába járt.

Tudta, hogy a bábozást nem fogja abbahagyni, hiszen már óvodás korában nagy csodálója volt Kemény Henrik bábjátékának. Patrik a tévében ámulattal nézte minden vasárnap a Vitéz Lászlót. Ha valami miatt nem volt otthon, akkor az édesanyja felvette, és kiírta CD-re a legújabb részeket. Patrikot annyira elvarázsolta a vásári bábjáték világa, hogy még ma is legnagyobb csodálója Kemény Henriknek. Bár személyesen soha nem találkozhatott vele, hiszen még csak első osztályos volt, mikor a művész elhunyt.

Fabrikálni kezdett

Patrik ma már a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium 11.-es diákja. Színészmesterséget tanul, ha végez, gyakorló színész képesítést kap.

– Amikor a középiskolába kerültem, elkezdtem fabrikálni a saját bábfigurámat, mivel addig csak Paprika Jancsit és Vitéz Lászlót játszottam. Arra gondoltam, hogy kell egy olyan ördögverő karakter, aki a saját személyiségem, és akinek a történeteibe a saját életemet csempészhetem. Így született meg a legifjabb ördögverő, akit Huncut Jankónak neveztem el. A neve utal a magyarságára, hiszen „Hun cut”, de a Huncutka Bábszínházra is, ahol a pályafutásomat kezdtem Sárospatakon. Nyáron pedig arra gondoltam, igaz, hogy még fiatal vagyok, de miért ne lehetne egy saját vándorszínházam, amivel bejárhatom az egész országot, sőt a világot. Így született meg a Bőrönd Ödön Bábszínház, melynek három tagja van: A barátnőm, Majoros Ditta, aki népzenész. Legalább tízféle hangszeren játszik, plusz gyönyörűen énekel. A harmadik tag Turcsányi Márk, a legjobb barátom. Van pár előadásunk, amivel a közönséget szórakoztatjuk. Az egyik a Huncut Jankó, avagy Lucifer nyavalyája, a másik a Lúdas Matyi, amivel fellépünk Márton-napon, a harmadik pedig a Vitéz László és a csalafinta krampuszok. Ez utóbbi egy Mikulás-darab. Márk tehetséges plakát- és bábfigura-tervező. Az én erősségem a történetek eljátszása és a figurák megalkotása. Rengeteg szöveget is írok vásári bábjáték témában – mutatta be társulatát Patrik.

Őszinték

Számára a bábjátszás varázslatos művészet. A paraván ugyan elzárja a közönségtől, de épp ezért lehetséges, hogy egyszerre több szereplőt is meg tud jeleníteni, és élővé tudja varázsolni az amúgy élettelen bábokat.

– A kezem a figurák lelke. Az egyiken a jó, a másikon a rossz, vagy az egyiken a királyfi, a másikon a leány. A legjobb érzés az, amikor hallom, hogy a gyerekek szurkolnak egy-egy szereplőnek, vagy vidáman kacagnak. A kicsik őszinték. Ha nem jó az előadás, akkor unatkoznak, mocorogni és mászkálni kezdenek. Ha jó a játék, akkor pedig együttéreznek a szereplőkkel, belecsöppennek a mese világába. Fantasztikus érzés az is, amikor az előadás végén kimegyek a paraván elé meghajolni, és a gyerekek nem velem, hanem a bábfigurákkal kezdenek el beszélgetni, mert számukra ők az igazi szereplők – fogalmazott az ifjú bábszínész.

Azt is elmondta, hogy nem a pénzért csinálja, hanem őszinte lelkesedésből. Az előadásokért csak annyi pénzt fogad el, ami a társulat fenntartásához szükséges. Végtelenül boldog, és erőt ad számára, hogy kis csapatával járhatja az országot.

(A borítóképen: Balogh Patrik és Majoros Ditta előadás közben)

Ezek is érdekelhetik