Összetett kérdés a kerékpárvásárlás, de segítünk

A címben megfogalmazott dilemmára csak látszólag korrekt az anyagi kondíciókra vonatkozó döntés. Sokkal összetettebb a szempontrendszer, ami alapján döntenünk kell. Fontos, hogy milyen célból keressük a kerékpárt. Városi, boltba járós szerkezet nem igényel akkora körültekintést, mint a hegyikerékpár, amely segítségével biztonságosan szeretnénk leszáguldani a domboldalon.

Alaphelyzetben a bringások jelentős része – tekintettel az alkatrészek kompatibilitására – még az újonnan vett gépet is tovább építi. Egy kicsivel jobb hajtás, jobb teleszkóp, esetleg új kerekek tudják feltuningolni a drótszamarat.

Ha használt gép mellett döntünk nem árt, ha legalább alapszinten értjük a működését, tehát meg tudjuk állapítani, hogy az egyébként csinos márkás bringán bizony a hajtás, a hátsó sor, így a lánc is: „kuka”. Ha többé kevésbé megbízhatóan működik a kerékpár, mindenek előtt tisztázni kell, hogy a mi méretünknek megfelelő-e. Bár a kiegészítőkkel – stucni, nyeregcső – lehet picit korrigálni, ennek határai végesek.

Próbakör

Vásárláskor – akár új, akár használt a bringa – igyekezzünk alaposan kipróbálni, ha ebben nincs együttműködés az eladó részéről, álljunk inkább tovább. Próbáljuk ki a fékeket, a váltórendszert, a teleszkóp működését. A kényelmes üléspozíció sokat számít majd a későbbi hosszabb túrák során.

A vásárlás során el kell döntenünk, hogy a legfrissebb típust szeretnénk az alkatrészekből, mert ez akár megduplázhatja a kiadást. Vonatkozik ez a fékrendszerre is, ha nem versenycélra vesszük a bringát, jobb választás egy XT V-fék, mint egy ,,gagyi” ólomsúlyú tárcsafék.

Anélkül, hogy gramm-mánia törne ki rajtunk, azért nem árt ügyelni a váz, az alkatrészek súlyára, meg fogja hálálni a könnyed suhanás az odafigyelést.

(A borítóképen: Jelentős kínálatban lehet megtalálni a számunkra és igényünknek leginkább megfelelő kétkerekűt)