Idén is elárasztotta hazánkat a veszélyes kártevő

A szőlőtulajdonosok réme, az apró, különleges külsejű amerikai szőlőkabóca ismét erőre kapott az idei nyár időjárásának köszönhetően. A kártevő a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma fő terjesztője, mely fenyegetést jelent a magyar szőlő- és borágazat számára. A mezei kabócák közé tartozó amerikai szőlőkabócát (Scaphoideus titanus) a szőlő egyik legádázabb ellenségének tekinthetjük. Hazánkban 2006 tájékán jelentek meg az első példányok – kezdetben alacsony egyedszámban –, majd 2014-re már az összes megyéből érkezett róluk bejelentés.

A kártevő okozta veszély mértékét jelzi, hogy az Agrárminisztérium, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is vissza nem térítendő támogatást nyújtott a termelők számára a szőlőültetvények megvédéséhez.

Az idei nyár kedvezett az amerikai szőlőkabóca felszaporodásának, országszerte érkeztek bejelentések a kártevő megjelenésével kapcsolatban.

Hogyan ismerhetjük fel az amerikai szőlőkabócát?

A nimfák kezdetben átlátszó, majd sárgás színűek, az imágók viszont barnás, foltokkal tarkított külsővel rendelkeznek. A teljesen kifejlett egyedek körülbelül 5 milliméter hosszúak. Mindössze néhány nap leforgása alatt képesek rettentő mértékben elszaporodni. Tojásaikat a szőlőtőke kétéves szárrészének (cser) kérge alá helyezik, írja a disznovenyek.hu kertészeti magazin.

A tévhitekkel ellentétben a kártevő kizárólagos tápnövénye a szőlő, melynek leveleit szívogatja. Azonban gyakran összetévesztik a megszólalásig hasonló közeli rokonaival, a többi mezei kabócával.

Az amerikai szőlőkabóca az aranyszínű sárgaságot kiváltó fitoplazma (Candidatus Phytoplasma vitis) hordozója. Ez a szőlő egyik olyan kórokozója, amely ellen nem létezik ellenszer, így a betegséget terjesztő kártevők gyérítése kiemelten fontos. A fertőzés kezdetben rendkívüli mértékben csökkenti a terméshozamot, végül elpusztítja a szőlőtőkét.

A kifejlett egyedek rendkívül szívósak, szinte lehetetlen megszabadulni tőlük, egészen a fagyokig képesek életben maradni. Emiatt legfeljebb minimalizálhatjuk számukat. Legyőzésükben az időzítés, valamint a megelőzés játszik kulcsszerepet.

A legjobb eredményt a lárvakelés során alkalmazott rovarölő szerekkel érhetjük el. Ez május közepétől egészen június közepéig esedékes. Megfékezésük érdekében ekkor a leghasznosabbnak a deltametrin- és alfa-cipermetrin-hatóanyagú szerek bizonyulnak.