Ha nem lenne ózonpajzs, mi sem lennénk

Szerdán van az ózon világnapja. 1987. szeptember 16-án ugyanis 46 ország írta alá a sztratoszferikus ózonréteg védelmét szolgáló, montreali jegyzőkönyvet.

Mára több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország (1989-ben). Ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó, halogénezett szénhidrogén-származékok gyártását, kereskedelmét és használatát.

Jó és rossz

De mi az ózon, az ózonréteg, és miért fontos a Föld élővilága számára?

Kérdéseinkkel dr. Hegedűs Andrást, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének egyetemi docensét kerestük meg. Az Északnak elöljáróban elmondta: az ózon nem más, mint egy háromatomos oxigénmolekula.

– Legnagyobb mennyiségben a légkör alsó részében található, azaz a troposzférában és a sztratoszférában, körülbelül 50 kilométeres magasságig. Ebből az alsó 12 kilométert nevezzük troposzférának, a felette találhatót pedig sztra­toszférának. Azonban nem minden ózon fejt ki kedvező hatást a földi életre. Egyszerűen úgy fogalmazhatnánk, hogy van jó ózon és rossz ózon. Valójában ugyanarról a molekuláról van szó, de ha a földfelszín közelében van jelen nagy mennyiségben, akkor rossz ózonról beszélünk. Mégpedig azért, mert erősen reagens molekula, hiszen folyamatosan szétesik, atomjaira bomlik.

Az atomos oxigén viszont képes más anyagok kovalens kötéseit felbontani és magához kapcsolni. Emiatt az élővilág számára az ózon mérgező molekula. Ezt a tulajdonságát egyébként fertőtlenítésre és tartósításra használják, mivel megöli a baktériumokat.

A kiskereskedelemben is lehet kapni ózonos tisztítóberendezéseket, víztisztítót, levegőtisztítót, élelmiszer-fertőtlenítőt. De az ózont használják a gyógyászatban is, műtéti eszközök sterilizálására vagy bőrtisztításra – magyarázta a szakember. Hangsúlyozta: viszont mivel mérgező, egészségügyi határértéke is van. A föld közelében főleg nyáron keletkezik, erős UV-sugárzás és a kipufogógázok hatására.

Megvéd minket

– De ami a földi élet szempontjából sokkal fontosabb, az a sztratoszférában található ózon, azaz a jó ózon. Ebben a magasságban, 20–30 kilométer környékén növekszik meg a koncentrációja szép fokozatosan, és ez alkotja a sokat emlegetett ózonréteget. Odafönt több 10 kilométer vastag rétegnek tűnik, azonban a sztratoszférában olyan csekély a légnyomás, hogyha az ózonréteget lehoznánk a földi nyomás körülményei közé, csupán 3 milliméter lenne a vastagsága.

Az ózonréteget ózonpajzsnak is hívjuk, épp a jó tulajdonságaira utalva. Ugyanis molekulaszerkezeténél és méreténél fogva képes az UV-sugárzás jelentős részét elnyelni, pontosabban az UVA-t teljesen, az UVB-nek pedig a jelentős részét. Így ezek nem jutnak le a földfelszínre, ami azért jó, mert a látható fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugarakról van szó. Tudni kell, hogy az elektromágneses sugárzás minél rövidebb hullámhosszú, annál nagyobb energiát szállít.

A nagy energia pedig roncsoló hatású, így az élő szöveteket is roncsolja. Ez pedig az élővilágban igen komoly gondokat okozna. Gondoljunk csak arra, hogy az a kevés UVB-sugárzás, ami lejut a földre is, elég ahhoz, hogy nyáron leégjen a bőrünk. Ha nem lenne a Föld körül ózonréteg, és a teljes UV-sugárzás lejutna a földfelszínre, akkor jelenlegi formájában nem lenne elképzelhető a szárazföldi élet. Csak vízben élhetnének élőlények, de ott sem a vízfelszín közelében, hanem pár méterrel mélyebben – mutatott rá a szakember.

Változik

Azzal folytatta, hogy évtizedekkel ezelőtt sok olyan cikket lehetett olvasni, hogy a Földet körülvevő ózonréteg elvékonyodott vagy kilyukadt. Azonban a kilyukadt szó ebben az esetben túlzás. Olyan ugyanis soha nem történt, hogy teljesen eltűnt volna az ózonréteg bolygónk valamelyik területe fölött, inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy kiritkult. Ez azonban már elegendő volt ahhoz, hogy sokkal több UV-sugárzás jusson le a földre, mint korábban. Az Antark­tisz fölött figyelték meg a legnagyobb ritkulást, 30 millió négyzetkilométer kiterjedésben, ami már Ausztráliát és Új-Zélandot is érintette. A következménye pedig az lett, hogy megnőtt a bőrrákos megbetegedések száma Később az Északi-sark fölött is megfigyelték az ózonréteg vékonyodását. Ennek azonban a légszennyezés mellett az is oka lehet, hogy télen, amikor a sarkokon fél évig sötét van, nem képződik ózon, hiszen ahhoz UV-sugárzásra van szükség, nyáron viszont folyamatosan termelődik. Tehát az teljesen normális, hogy időnként változik az ózonréteg sűrűsége, tette hozzá dr. Hegedűs András.