Megvédhetjük a termést

Nincs egyszerű dolga a kertészkedőknek idén, ha meg akarják védeni a munkájuk gyümölcsét, vagyis az idei termést. Arról már írtunk többször, hogy sorozatban érkeznek a kártevők és kórokozók, talán nincs is olyan, amivel ne lehetne találkozni a veteményesben. Köztük olyanok is, amelyek eddig jórészt ismeretlenek voltak, mint a múlt héten bemutatott repcebecő ormányos. De a júliusi tipikus kártevők is megérkeztek, mint a poloska és a burgonyabogár. Ugyanakkor az időjárás viszontagságai is tizedelik a növényeket és termésüket, amelyek eddig kevéssé használt, vagy már félig elfelejtett módszerek bevetésére késztetik a kiskerttulajdonosokat.

Kézzel, permetezővel

Májusban bújt elő a téli álmából, de júliusban jelenik meg nagy számban, néha tömegesen a kertekben az egyik legszívósabb kártevő rovar, a burgonyabogár. Nevével ellentétben nem csak a burgonya, hanem a paradicsom, a tojásgyümölcs és a paprika palántákon is nagy kárt tudnak okozni a roppant mohó lárvák is, amelyek – ha idejében nem védekezünk ellenük – tarra rágják a növények lombozatát.

A védekezés legegyszerűbb módja a fizikai, vagyis a bogarak begyűjtése és ártalmatlanítása, ami nagyobb területnél és elszaporodásnál azért okozhat problémát. Korszerű rovarölő szer a burgonyabogár ellen a Regent, az Apacs vagy Actara, amelyek két-három hétig nyújtanak védelmet a növények számára, tehát egy-két permetezéssel meg tudjuk védeni a burgonyánkat vele. A „zöldkönyves” Regenttel szemben a bogarak és a lárvák nem szereznek rezisztenciát, tehát a szerrel folyamatosan lehet védekezni ellenük. Kutatások szerint nagyon hatásos az összeszedett bogarakból készített „turmix” kipermetezése is, ami kilencven százalék körüli eredményességet hoz.

Erősíteni, óvni

Az időjárás viszontagságai ellen még ennél is nehezebb védekezni. Az egyik probléma a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső, ami nagyon feláztatja a talajt és a növény kidőléséhez, gombás betegségek terjedéséhez vezet. Komoly károkat okozott a nagy szél, például az elmúlt hétvégén is, ami a legjobban megkarózott palántákban is kárt tett, és rengeteg termést vert, szaggatott le a zöldségeskertben és a fákról is. Ha pedig nem esik az eső és a szél sem fúj, akkor égető erejű a nap, és magas az UV-sugárzás, amit a növények sem bírnak, ezért sok helyen okoz perzselést a levelekben, vagy szárítja ki hirtelen a talajt. Sok helyen jelentek meg emiatt a hiánybetegségek is, hiszen a talajból a nagy esők és a párolgás „kirántja” a tápanyagokat. A megoldás a korábbi évektől sokkal erősebb karózás, kötözés, a növények erősítése a megfelelő tápanyagokkal, és szükség esetén az árnyékolás, amelyhez egyre többféle hasznos eszközt, anyagot lehet már beszerezni a szaküzletekben.

A legjobb zárt helyen?

De elindult egy olyan folyamat is a kertművelők körében, hogy egyre többen használják – persze megfelelő szellőztetés mellett – egész évben a fóliasátrat, üvegházat, vagy gondolkodnak az építésében, ha eddig nem használták, ez ugyanis nagyobb védelmet nyújt a szabadföldi termesztésnél.

Az időjárás viszontagságaira érzékenyebb növényeket pedig – ha azok nem igényelnek nagy területet – akkor dézsákba, cserépbe, vagy akár balkonládába lehet ültetni, amely mobil, tehát mozgatható, hogy ne legyen túl sokat kitéve növényünk a tűző napnak, illetve elrakható védett helyre egy vihar esetén.

Ilyenek például a fűszernövények, amelyek kapcsán többször írtunk már róla, hogy jól nevelhetők cserépben, vagy balkonládában, így zárt helyen is. Ez azért is előnyös, mert az olyan fűszernövények, amelyek áttelelnek és több évben is képesek újra hajtani télre berakhatók a lakásba, vagy zárt helyre, hogy nyáron ismét kikerüljenek a kertbe, udvarra. Ilyen lehet például a metélőhagyma, vagy a kapor.

(A borítóképen: A balkonládában is nevelhetünk zöldségeket, így óvhatjuk őket az időjárás viszontagságaitól)