Tornádó is kialakulhat a szupercellából

Pénteken látványos légköri jelenségnek lehettünk tanúi Miskolcon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa is megerősítette, hogy szupercelláról volt szó.

– A szupercella heves zivatartevékenységgel és ebből adódóan villámlással is kísért felhőzet. Bár küllemre félelmetes, ezért a legkülönfélébb rémlátomások jelennek meg róla az emberek fejében, főleg a mozifilmek alapján, de valójában meglehetőség gyakori viharjelenség hazánkban is – mondta el érdeklődésünkre Erdődiné Molnár Zsófia meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat miskolci munkatársa. – A pénteki eset most azért vált ilyen látványossá, mert a naplemente időszakával párosult, és közvetlenül Miskolc fölött alakult ki benne egy zivatarlánc. Megyényi méretével ez a szupercella a közepes méretűek közé volt sorolható, de léteznek egészen kicsik és óriások is. Tavasz végén, nyár elején gyakran adottak a feltételek ezek kialakulásához.

Jégeső és szél kíséri

Szerencsénkre a megszokottnál szelídebben szelte át megyénk egét a hatalmas felhő.

– Az egyszerű zivatarcellák egy része alkalmas arra, hogy szupercellává alakuljon. Amellett, hogy a más zivatarok esetében is megfigyelhető labilis rétegződés jellemző rá, a légkörben olyan különböző szinteken megjelenő szélviszonyok hozzák létre, amelyek kedveznek az örvényes mozgásnak. Ahol a légkör minden rétegében azonos irányú és sebességű szél fúj, ott nem tud kialakulni szupercella. Tehát éppen ez a forgó mozgás különbözteti meg egyéb viharoktól. Az így létrejött felhőzet a légkör alsó szintjén, azaz akár a troposzférán is túlnyúlik. Gyakran hullik belőle jégeső, és viharos szél társulhat hozzá. Ez utóbbi a miskolci mérőállomáson most elmaradt. Nagyobb, sík területek fölött még tornádó is megjelenhet, ami akár 120 km/h feletti szélviharral járhat, ami Magyarországon viszonylag ritka. Ugyanis ahhoz a nagyon gyors örvénylésnek kis területen kellene koncentrálódnia a levegőben – magyarázta a szakember.

Valószínűleg az éjszaka okozta, hogy a lassan mozgó vihar hamar felbomlott.

– Némelyik felhő még a meteorológusok számára is fejtörést okoz, hogy konkrétan miről van szó. A távérzékelő műszerek segítik ebben a munkánkat, amelyek fölülről is követik a zivatarok mozgását, például az örvénylést. A szupercella alföldi területeken látszik jobban, mert a dombok, hegyek között gyakran nehezebben figyelhető meg az égbolt. Az éjszaka jellemzően nem kedvez ezeknek a légköri jelenségeknek, mert a csökkenő hőmérséklettel gyorsabban felbomlanak. Egy egyszerű zivatar hamarabb szétoszlik, mert elfogy az energiája, a szupercellák viszont sokkal tartósabbak, akár 8 órán keresztül életképesek, és teljes országokat is átszelnek. Ez most meglehetősen lassan mozgott, de viszonylag rövid ideig volt látható – tájékoztatott a meteorológus.

(A borítóképen: A péntek esti viharfelhő Miskolc felett)

Kapcsolódó cikkek: