Idén duplán meggyötör minket az óraátállítás

A mostani lesz október utolsó hétvégéje, az óraátállítás ideje. Visszatérünk a téli időszámításhoz, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy vasárnap hajnali 3 órakor 2-re kell visszaállítani az óramutatót.

Az átállás mindenkit megterhel, egyesek egy-két napig „szédelegnek”, mások akár több hétig sem térnek magukhoz. Fáradtság, rossz közérzet, alvászavarok, ingerlékenység, alacsonyabb teljesítmény és csökkent koncentrációs képesség kíséri ezt az időszakot. Fejfájás, szívritmuszavarok, szorongás léphet fel, sőt megnő a betegségek iránti fogékonyságunk – hívja fel a figyelmet a 24.hu. Most még az időjárás is rátesz egy lapáttal. A 28 fokos rekordhőmérsékletet hozó, augusztust idéző nyugodt, száraz meleg két hidegfront hatásának köszönhetően hétfőtől szerdáig, mindössze két nap alatt 5-10 fokos napi maximumoknak, szélnek, esőnek, fagynak, havazásnak adja át a helyét. Az időjárási tényezők az óraátállításhoz hasonlóan hatnak az emberi szervezetre, idén pedig e kettő szinte egybeesik.

Az évi kétszer történő óraátállítás uniós szintű megszüntetése alvásegészségügyi szempontból pozitív fejlemény, ugyanis az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár – írja a Magyar Alvás Szövetség.

Az óraátállításnak az Európai Unióban és világszerte több mint 60 országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására.

A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás–ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.

Nem bizonyított

Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövid távon azonban sokaknak okozhat kellemetlenségeket.

A rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.

Az átállás mindenkit megterhel, egyesek egy-két napig „szédelegnek”, mások akár több hétig sem térnek magukhoz. Az Európai Unió tavaly döntött arról – a lakosság megkérdezését követően –, hogy várhatóan 2021-től eltörlik az évi kétszeri óra­átállítást.

Fejben számol

Zsuzsanna életvidám teremtés, nem engedi, hogy a rajta kívül álló dolgok negatívan befolyásolják hangulatát. Így van az óraátállítással is, igazából egy hét kell neki az akklimatizálódáshoz, nem viseli meg a váltás. Igazából az órát sem állítja át. „Egyszerűen nyáron hozzáadok egy órát, és kész” – intézi el egy le­gyintéssel.

Papp Dénes írót sem érinti mélyen az időeltolódás, nem is az órára figyel, hanem arra, hogy hamarabb sötétedik. Biológiailag nem veszi igénybe a váltás, a fényhatások változása hangulati tényezőt jelent számára.

Kunos István, a Miskolci Egyetem docense elkötelezett nyáriidőszámítás-hívő. Fontos számára, hogy az aktív életmódjához nyer egy bónuszórát és nem zavarja, hogy ennek az ára egy kicsivel kevesebb alvás. Azért, hogy megkönnyítse az átállást, már egy héttel korábban változtat étkezési, alvási szokásán, így könnyebben viseli az óraátállítást.