A Hell Energy cégcsoport több mint 200 millió dolláros beruházással gyárat tervez építeni Azerbajdzsánban (videó)

Újabb híd a keleti és a nyugati gazdaság között, hogy az üdítőitalokat gyártó Hell Energy cégcsoport üzemet tervez építeni Azerbajdzsánban egy helyi beruházási alappal együttműködésben - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bakuban.

Forrás: Facebook / Szijjártó Péter

Fotó: BORSOS MATYAS

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt közölte, hogy a két ország "újabb közös sikertörténetének" alapjait rakják ma le azzal, hogy a Hell Energy Cégcsoport megállapodást ír alá az Azerbajdzsáni Beruházási Vállalattal, amelynek alapján közös beruházással, 211 millió dollár értékben gyártóegységet terveznek létrehozni a dél-kaukázusi államban.

A tervek szerint a 2025-ben átadandó üzemben évente 700-800 millió alumínium italdobozt fognak előállítani, s ezek mintegy felét meg is töltik, főként helyi és régiós felek márkáktól igényeinek kiszolgálására, de saját, helyi és a regionális piacát is innen tervezi kiszolgálni a Magyarország mellett több másik államban is piacvezető cég

- tájékoztatott.

Kiemelte, hogy gyorsan nő a kereslet a Hell Energy termékei iránt, tavaly nagyjából 50 százalékkal bővült a vállalat forgalma, és ennek a kétharmadáért a nemzetközi piac felelt. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy a cég az üdítőital-export globális rangsorában a 12. helyen áll, a szektor exportbevétele tíz év alatt 5,5-szeresére nőtt hazánkban.

Szijjártó Péter beszédében a jelenlegi rendkívül súlyos nehézségekről elmondta, hogy az utóbbi három évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, aminek nyomán új korszak kezdődött, a szereplőknek újra kellett írniuk minden tervüket.

Kiemelte, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború megzavarta az ellátási láncokat, sokáig jól működő gazdasági együttműködéseket vert szét, és egyenként vágják el a kötelékeket Kelet és Nyugat között.

Rámutatott, hogy ez a folyamat mindenkire kihatással van, de különösen az olyan nyitott gazdaságokra, mint Magyarország, ahol az export és a bruttó hazai termék (GDP) aránya rendszerint 80 százalék felett van.

Ugyanakkor hazánk gazdasága minden válság ellenére is jól teljesít, tavaly "brutális" rekordot döntött az exportteljesítmény 142 milliárd euróval, ez a 34. hely a világranglistán, miközben az ország csak 95. a lakosságszámát tekintve

- hangsúlyozta.

"Az exportteljesítmény folyamatos növelése abszolút nemzetgazdasági érdek, ez kritikus fontosságú a gazdasági növekedés fenntartása szempontjából" - figyelmeztetett.

Majd ennek kapcsán kitért arra is, hogy az utóbbi időszakban világossá vált, hogy a kivitel volumenének emelkedése kizárólag akkor reális egyes ágazatokban, ha közelebb viszik a termelést a célpiacokhoz.

A miniszter leszögezte, hogy a kormány támogatja a versenyképes magyar cégek külföldi beruházásait, minthogy ezek a kivitel és az érintett társaságok bevételének további bővülésével, ezáltal pedig a profit egy részének hazai hasznosulásával járnak.

"Különös örömmel támogatjuk ezen beruházásokat, ha olyan országokban valósulnak meg, amelyeket stratégiai partnernek tekintünk, amelyekkel együttműködésünk a kölcsönös tiszteletre alapul, amelyek mindig tisztességes körülményeket kínáltak a magyar vállalatoknak, és Azerbajdzsán épp ilyen partner" - jelentette ki.

Aláhúzta: "jelen körülmények között, a mai rendkívüli kihívásokkal teli geopolitikai helyzetben az ehhez hasonló beruházások önmagukon túlmutató jelentőséggel bírnak".

A beruházást újabb hídnak nevezte a keleti és a nyugati gazdaság között, ami szavai szerint különösen fontos most, amikor jelentős erőfeszítések vannak a nemzetközi politikában ezek szétválasztására.

Az ilyen közös projektek jól mutatják, hogy a keleti és a nyugati vállalatok közötti, észszerű és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés előnyökkel jár minden fél számára - tette hozzá.