Fél óra alatt hat gól

A labdarúgó NB I 23. fordulójában szombaton délután a Budapest Honvéd vendége volt a Diósgyőri VTK együttese. A két csapat számára rendkívül fontos összecsapást az egyik legjobb magyar játékvezető kapta a múlt hét elején. De mivel ezt követően Tunéziából befutott egy meghívás, az ottani kupaelődöntőre, levették erről a meccsről és helyette Andó-Szabó Sándort írták ki az összecsapásra. Csakhogy Kassai az izlandi vulkánkitöréssel összefüggésben elrendelt légtérzár miatt nem tudott repülőgépre szállni és elmarad a tunéziai ,,haknija”, gyorsan visszatették a küldésbe, és mégis ő kapta meg a meccset. Mindennek nem lenne jelentősége, ha Kassai és két segítője, játékvezetői szempontból könnyű meccsen közreműködhetett volna szombaton. De nem így történt, ezen a találkozón több olyan kérdéses szituáció fordult elő, amelyek befolyásolhatták a mérkőzés alakulását, és ezek mindegyike a Honvéd javára dőlt el. A hazaiak első góljánál Abraham elhelyezkedése (lesen állt vagy sem?), a Honvéd  harmadik találata, a 11-es előtti eset (a 16-oson kívül történt a szabálytalanság vagy belül?), a 23. percben, amikor Balajti műesésért kapott sárga lapot (tényleg az volt-e, nem pedig 11-est érően szabálytalankodtak a csatárral szemben?), valamint az 54. percben Lippainak a felső lécről levágódó labdája (a gólvonal mögött ért-e földet vagy sem?).

Lehetne erről még bővebben szót ejteni, de nem érdemes. A lényegen, hogy kikapott a DVTK nem változtat. A Diósgyőr vereségéhez védőik gyenge teljesítménye, valamint a hazaiak két remeklő játékosa kellett. Sem Abrahammal, sem Diegóval nem tudtak mit kezdeni az első fél órában a piros-fehérek. A két szélső védő harmatgyenge volt, Vukadinovicnak az volt a ,,szerencséje”, hogy nem mert már az első félidőben hármat cserélni Tóth edző, és amikor Sadjo beállítása után átkerült balról a jobboldalra, az új helyén jobb játékra volt képes. A védelem közepén Jeknic is meglehetősen bizonytalan volt, és nem véletlenül kapták le Supicot nem egészen fél óra elteltével, és Bognár Zs. sem azért jött le a szünet előtt, mert sérülést szenvedett. Utóbbi a combját fogta lejövetelekor, Supic pedig a földön maradt éppen akkor, amikor Takács P. már a cserére készülődött (amikor azt kérdeztük a meccs után Tóth Lászlótól, hogy sérülés miatt cserélt-e az első félidőben, határozott nem volt a válasz).

A meccs harminc perces flúgos futama után, amit hat gólt eredményezett, az első félidő utolsó negyedórája csendesebb pergett le. A második játékrész első felében a DVTK birtokolta többet a labdát, a Honvéd a biztos, kétgólos előnye birtokában a kontrákra próbált építeni, de a Diósgyőr nem igazán tudott helyzeteket kialakítani ekkoriban, ahogy a hazaiak sem. Az utolsó húsz percben a fáradó fehér mezesek ellen a pályaválasztó csapatnak volt néhány lehetősége, de ezek kimaradtak, így maradt a 30. perc utáni 4-2.

Ez egyben azt is jelenti, hogy egy lehetőséggel kevesebb maradt a DVTK számára, hogy csökkentse hátrányát a még bennmaradó helyen álló csapatokhoz képest, viszont a forduló előtti 7 pontos különbség nem változott, ahogy a DVTK sereghajtó pozíciója sem. A kispesti ultrák ennek tudatában oda is szúrtak a vendégeknek ezzel a rigmussal: ,,enbé kettő keleti csoport".

ÉM–BCS   

Kapcsolódó cikkek:

Ön szerint ki volt a meccs legjobbja?