2012.11.23. 12:21
Töltsük meg! - A Bp. Honvéd - DVTK margójára
<em>A fészbukra tévedtem, és találtam egy új szurkolói oldalt, ami az Újpest elleni vasárnapi bajnokira invitál. A bejegyzés rögtön kirántott a szomorúságból: „Töltsük meg a "Barbie-stadion" vendégoldalát fullra! Ne csak a Fradi ellen kapkodjuk el a jegyeket! Ha azért nem akarsz jönni meccsre, mert nem megy most a csapatnak, akkor csak annyit, hogy: SOHA NE ADD FEL!” – olvasható a felhívásban</em>. <strong>Fekete Zsuzsa írása</strong>.
A fészbukra tévedtem, és találtam egy új szurkolói oldalt, ami az Újpest elleni vasárnapi bajnokira invitál. A bejegyzés rögtön kirántott a szomorúságból: „Töltsük meg a "Barbie-stadion" vendégoldalát fullra! Ne csak a Fradi ellen kapkodjuk el a jegyeket! Ha azért nem akarsz jönni meccsre, mert nem megy most a csapatnak, akkor csak annyit, hogy: SOHA NE ADD FEL!” – olvasható a felhívásban. Fekete Zsuzsa írása.November 21. szerda: az ősz eddigi legnagyobb vereségét szenvedi el a Diósgyőr. A Honvéd ellen 4-0-ra elveszített kupameccs után Sisa Tibor vezetőedző felajánlja a lemondását. November 22. csütörtök. A boon.hu délelőtt helyszíni beszámolót ad, hogyan zajlik a DVTK edzése, és megírja, hogy dél körül tárgyalások kezdődnek a csapat vezetése és Sisa Tibor között.
A DVTK hivatalos honlapján egyetlen hír sem jelenik meg a mindenkit érdeklő, lényeges kérdésekről, vagy legalább csak annyi: „kedves szurkolóink, délután tájékoztatást adunk a tárgyalások eredményeiről.” Már ezzel is beérnénk. A szurkolók óránként kattintgatnak a netre, mik a legújabb hírek. És délután 14 órakor megérkezik, amire senki nem számított: „Idén is lehetőség nyílik rá, hogy a fizetendő társasági adójuk segítségével támogassák klubunkat.” A hír időzítése nálam elnyerte az év legnagyobb kommunikációs tévedése címet. Azt hiszem, soha senki nem tudja nekem megmagyarázni, hogy lehet egy ilyen felhívást közzétenni ebben a csatornamélységű-és szagú hangulatban. Tegnap Kispesten az egyik diósgyőri drukker csak annyit mondott rezignáltan: „Fiúk, talicskával toljátok a lóvét haza, tegyetek már érte végre valamit!”
Különös kupameccs volt ez. Hiába mentünk el több százan Kispestre, időnként pont olyan fásultan csendült fel a hajrá Diósgyőr a szektorunkból, mint amilyen rezignáltan, motiválatlanul, szürkén, ötlettelenül játszott a csapat. A drukkerek nem szidták a fiúkat, csak katatón mozdulatlanságba dermedve, tehetetlenül nézték, hová lett a csapatuk?
(Jogi nyelven szólva), legalább némi ráutaló magatartást tehetnének a srácok, hogy gólt akarnak szerezni – gondoltam fél óra tökéletes eseménytelenség után, majd azon elmélkedtem vajon, ha sikerül „kiharcolnunk” egy 0-0-s döntetlent, tudunk-e itthon gólt rúgni a Honvédnak a visszavágón. Aztán telt múlt az idő, a köd egyre lejjebb szállt, a lábam egyre jobban fázott, a hangulatom egyre borúsabb lett, és egy óra múlva kiderült, korábbi aggodalmam teljesen felesleges volt: 5-0-ra kellene győzni Diósgyőrben. A mutatott játékot tekintve ez legalább olyan lehetetlennek tűnik, mint a világbéke, amiért mindenki küzd, de még sosem volt.
A meccs után az egyik budapesti gyorsétterembe tévedtünk be, tucatnyi diósgyőri. Senki nem sietett haza. Csendesen üldögéltünk, a meccs emlékeit próbáltuk szétmorzsolni magunkban, közben pedig sült krumplival enyhítettük bánatunkat. Fájdalmunk feldolgozásaként együtt elemezgettük az őszi szezon kínjait, csalódásait és az okokat. A bölcsek köve nem volt a zsebünkben, és az igazságot, hogy mi vezetett a sikertelenséghez – a klub eddigi kommunikációját ismerve – valószínűleg soha nem fogjuk megtudni.
Aztán a fészbukra tévedtem, és találtam egy új szurkolói oldalt, ami az Újpest elleni vasárnapi bajnokira invitál. A bejegyzés rögtön kirántott a szomorúságból: „Töltsük meg a "Barbie-stadion" vendégoldalát fullra! Ne csak a Fradi ellen kapkodjuk el a jegyeket! Ha azért nem akarsz jönni meccsre, mert nem megy most a csapatnak, akkor csak annyit, hogy: SOHA NE ADD FEL!” – olvasható a felhívásban.
Most pedig indulás haza, de gyorsan. Szeretnék Miskolcon lenni estére. Érted Bence!
Budapest, 2012.11.22.
