2016.04.21. 12:53
A magyarok 41 százaléka a létminimum alatt él
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A KSH már nem teszi, de a Policy Agenda most kiszámolta, hogy tavaly 88 ezer forint volt a magyar létminimum. Albert Ákos cikke az Abcúgon.
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A KSH már nem teszi, de a Policy Agenda most kiszámolta, hogy tavaly 88 ezer forint volt a magyar létminimum. Albert Ákos cikke az Abcúgon.
Tavaly havi 88 ezer forint volt az egy felnőttből álló háztartás átlagos létminimumértéke, míg a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 255 246 forint – derült ki a Policy Agenda számításaiból, amelyet az Index ismertetett. A PA a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana szerint számolt.
A becsléseik szerint 2015-ben a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5%-a, és azon családok harmada között, ahol legalább egy fő dolgozik a nettó bevétel nem éri el a létminimum összegét.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke elmondta: nagyon meglepődtek, amikor tavaly a KSH úgy döntött, hogy az idén nem publikálja a létminimum-adatokat, amelyek a szakszervezetek számára 25 éve fontos indikátorai voltak a társadalmi fejlődésnek. Ezért a MaSzSz úgy határozott, hogy maga készítteti el a számításokat, amihez a Friedrich Ebert Alapítvány is hozzájárult. Ezek az adatok képezik majd a 2017-es bértárgyalások alapját, mondta Kordás. A teljes létminimum-anyag ezen a linken érhető el.
- Albert Ákos | abcug.hu -
Lavórban, műanyag kiskádban, kerti zuhanyzóban – a miskolci szegénytelepen, a Lyukóvölgyben mindenki úgy próbál tisztálkodni, ahogy tud. Itt csak a legmódosabbaknak van fürdőszobájuk, a vezetékes víz pedig alig néhány családhoz van bekötve. Másoknak kilométereket kell gyalogolni a vízért. Azt mondják, hónap elején vesznek tisztálkodószereket, a gyerekeket pedig minden nap fürdetik, a tetűjárvánnyal mégsem tudnak megbirkózni.
Inni egy pohár vizet, kezet mosni, egy teát főzni – Lyukóvölgyben ez nem úgy működik, hogy az ember csak megnyitja a csapot. Miskolc, és egyben az ország legnagyobb szegregátumában se iskola, se orvos, se bolt, se utcanevek. A mindennapokat viszont az nehezíti meg a leginkább, hogy a legtöbb házba a víz sincs bevezetve. A várostól távol, közel hat kilométer hosszan elterülő festői szépségű völgyben és a hegygerincen körülbelül négyezer ember él. Többeket a lebontásra ítélt miskolci cigánytelepről, a számozott utcákról költöztettek ide, ahogy mondják: az egyik nyomorból a még nagyobb nyomorba.
Egyre több normálisan öltözött környékbeli jelenik meg a nagyszatyros hajléktalanok mellett a segélyszervezetek ételosztásain. Nekik ugyan van otthonuk, de szegénységük miatt rákényszerülnek az ingyenebédre. Elsősorban a segélyszervezetek telephelyein szervezett ételosztásokra mennek.
Frissen gyűjtött gomba, pörköltnek való máj, otthon termett paprika és fagyasztott répa. A Baranya megyei Besencén jártunk utána, mire elég egy szegény család pénze, néhányan pedig azt is megmutatták, mi van a hűtőjükben a hónap végén. Íme a besenceiek hűtőinek tartalma, itt pedig a családokról olvashat, akiknek havi pártízezer forintból kell megélniük.
Hiába dolgoznak megfeszítetten, a pénzük jó része már a hónap elején elfogy, kiürül a hűtő, a lukas kazánt pedig képtelenek megjavíttatni. Hajnalkának kabátban kell mosogatnia a konyhájában, Szilágyiné pénze minden hónap 10-éig tart ki, Marika pedig mindig pontosan számon tartja, hány tojás van a hűtőjében. Besencén jártunk utána, mire elég a szegények pénze.
Gulyagyertya vagy a kályha tüze. Nemhogy áramra, sok helyen még gyertyára se futja Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik félreeső falujában. Többségük olyan hátralékos ügyfél, akiknél kikapcsolták az áramot, és kevés az esélyük, hogy visszakapcsoltassák.
Miskolc-Lyukóvölgy, az arra tévedt idegen szemével maga a teljes káosz. Itt egymás mellett él a többholdas, állattartó gazda a nincstelen, segélyből tengődő rokkant és a rongyos utcagyerek. Ami összeköti, mintegy keretbe foglalja őket, az a mára lepukkant, valaha festői környezet.
