Három szerepet is játszik majd a miskolci színházban Mikita Dorka Júlia

Csak pár napot tudott Miskolcon tölteni Mikita Dorka Júlia a szüleivel, és egy pár napot pihenéssel töltött a szerelmével is. Mint elmondta, minden más napja le volt foglalva. 

„Nagyon mozgalmas volt ez a nyár: egyetemi tanulmányaimra összpontosítottam, Cipruson turnéztunk a Nemzeti Színházzal, továbbá Athénban vettem részt egy tíznapos kurzuson. Hamarosan János vitéz turnét csinálunk a Déryné Programmal. De hogy sorban haladjunk, mesélek Ciprusról, ahol egy csodálatos, ősi amfiteátrumban játszhattuk el Euripidész Bakkhánsnők című darabját, amit a híres görög rendező, Teodoros Terzopoulos rendezett. A tragédiát a múlt évadban tűzte műsorára a Nemzeti Színház, ahova Vidnyánszky Attila kaposvári osztályaként csatlakoztunk. Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy ezt a darabot Ciprusra kivihettük az Ókori Görög Dráma Nemzetközi Fesztiváljára, ami egy több hétig tartó rendezvénysorozat, ahova világszerte jönnek színházak. Volt olyan este, hogy nyílt ég és a telihold fénye alatt úgy játszhattunk mintegy háromezer ember előtt, hogy mögöttünk a tenger terült el. Mágikus élmény volt” – mesélte a Fráterben pár éve érettségizett egyetemista.

Athén következett

A csaknem nyolcvanéves Teodoros Terzopoulos rendezőnek egy hosszú időn át kifejlesztett módszerét tanulták meg a kaposvári Rippl-Rónai Művészeti Intézet azon hallgatói, akik részt vettek a budapesti Bakkhánsnők előadásán. 

„Ezt a metódust a világon több országban oktatják már. A rendező életműve kidolgozásához tanulmányozta az emberi testet, valamint az indiai és az afrikai rítusokat. Ezzel a módszerrel specifikus, mozgásközpontú előadást hoz létre. Az a tanárunk tartotta az athéni kurzust, aki megtanította nekünk a mozgást. Ez előképzés volt a Perzsák című tragédiából megszülető diploma-előadásunkra, amit ő rendez majd a következő évadban – vetítette előre a terveket Mikita Dorka Júlia, aki azért megcsodálhatta Athént is a munka mellett. „Az első nap városnézéssel telt, majd a munkanapokon minden szabadidőnket felhasználtuk arra, hogy megnézzük a várost, hiába próbáltunk délelőtt 10-től este 7-ig. Ebben természetesen segített minket az a módszer, amivel dolgoznunk kellett. Azt tapasztaltuk, hogy energiák szabadulnak fel belőlünk, és este 7 után sem tudott megállni a lábunk.”

Meglepetés a miskolciaknak

Meglepetés volt a színésznövendéknek is, hogy egyik nap telefonhívást kapott, és nem más volt a vonal végén, mint a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Béres Attila. 

„Azt mondta, hallotta, hogy negyedéves leszek az egyetemen, és nagyon örülne, ha lenne kedvem visszajönni Miskolcra. Három szerepet ajánlott, amikre azonnal igent mondtam, hiszen évekkel ezelőtt született meg az az álmom, hogy szeretnék részt venni szülővárosom színházának kétszázadik évadában. A felkéréstől el voltam ájulva, és még most is döbbenek, ha eszembe jut, hogy hazamehetek oda, ahol gyerekszínészként magamba szívtam minden addigi tudásomat, amíg hivatalosan erre a pályára nem léptem.” A színésznövendék Az üvegcipő próbáival kezdi majd a visszarázódást a miskolci életbe.

Folytatódik a szinkronizálás is

Az első évadját forgatták le az Életem a Walter fiúkkal című sorozatnak, aminek főszereplője Mikita Dorka Júlia hangját kapta meg. 

„Egy kislányról szól, aki elveszíti szüleit, majd New Yorkból vidékre költözik az édesanyja legjobb barátnőjéhez. A családban nyolc fiútestvér él, akik közül többen is szerelmesek lesznek bele" – mesélte a történetet a miskolci szakember, aki elárulta azt is, magánéleti szerelme ugyanabba az osztályba jár, ahova ő.  „Nagyon sok időt tudunk együtt tölteni, és attól függetlenül, hogy főként csak a munka után beszélgetünk és sokszor csak a szakmáról, törekszünk arra is, hogy saját érzéseinket is belefűzzük mondandóinkba. Szeptembertől ő Sopronban fog gyakorlatozni Rómeóként, úgyhogy meg kell tanulnunk most majd egymás nélkül élni, három év nagyon intenzív együttlét után átkonvertálni a kapcsolatunkat egy rövid időre az online térbe. De nem hiszem, hogy ezzel probléma lesz, mert nagyon motiváltak vagyunk a kapcsolatunk iránt, akár egymás támogatásában.”