Lelkileg is készülni kell a segítésre

2023.03.17. 19:00

Mesterséges rom-pályákon gyakorolják, milyen igazi romok közül embereket menteni

A Mathias Corvinus Collegium „Amikor megrengett a Föld! – egy földrengés emlékképei” címmel pódiumbeszélgetést tartott csütörtökön. Ott voltunk, hogy meghallgassuk a beszélgetést.

PGY

Fotó: Bujdos Tibor

Február 6-án földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét. A földmozgást újabb rengések követték. A katasztrófa rengeteg életet követelt, a halottak száma közel ötvenezer, a sebesülteké meghaladja a százezret, az anyagi kár felbecsülhetetlen. A magyar — állami, egyházi és civil fenntartású — mentőcsapatok az első hírek hallatán azonnal a helyszínre indultak.

A miskolci beszélgetés vendégeinek bemutatásán megtudtuk, hogy Binda Nikoletta és Nózi a Spider Mentőcsoport képviseletében érkezett. A Spider név itthon és külföldön is ismertté vált, hiszen alapítója és vezetője Lehóczki László és híres kutyája, Mancs számos hazai és külföldi mentésben vett részt. A mentőcsoport 1996 júniusában alakult meg, tagjai önkéntes és karitatív módon végzik mentési és felderítési tevékenységüket, saját kutyáikkal és felszerelésükkel. Romos épületekben, roncsok között, nyílt, erdős, bokros, sziklás területeken, vízen és víz alatt is kutatnak, és gyakran együttműködnek a rendőrséggel, a tűzoltósággal, a mentőszolgálattal, a Vöröskereszttel, valamint az önkormányzatokkal. Binda Nikoletta 12 éves kora óta vesz részt rendszeresen a mentőcsoport munkáiban. A februári törökországi földrengés után kutyájával, Nózival segítették a mentést.

Mezősi Tamás és Trafi a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskolától érkezett. Dr. Mezősi Tamás eredetileg tanár, de van jogász és közgazdász végzettsége is, és "rehabilitációs szakember a látássérülés területén” oklevelet, továbbá terápiás, vakvezető, mozgássérült segítő és rohamjelző kutyák képzésére jogosító képzettségeket is szerzett. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola vezetője mentőkutyázással kezdte a pályafutását, amit tovább folytatott a vakvezetőkutya-képzés mellett. A törökországi földrengés után a Hunor mentőszervezettel vett részt a mentésben Trafi nevű kutyájával.

Sayfo Omar pedig az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója, első diplomáját az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab Tanszékén, másodikat pedig az ELTE TÁTK Politikatudományi Tanszékén szerezte. Doktori fokozatát 2016-ban kapta meg az Utrechti Egyetemen. Disszertációját az arab gyermek-televíziózásról írta. Az intézet munkatársaként az európai muszlim diaszpórák integrációjával és a közel-keleti társadalmak dinamikáival foglalkozik. A mentésben résztvevők elmondták, hogy milyen lelki és fizikális felkészülés szükséges ahhoz, hogy valaki egy ilyen mentésben részt tudjon venni. 

A kutyák és kiképzőik az általános irányítási kiképzésen túl a speciális kutatási feladatokat a különböző mesterségesen kialakított rom-pályákon gyakorolják - tudtuk meg. A lelki felkészülésben pedig a legfontosabb, hogy a feladatra, az emberek megmentésére koncentráljanak - hangzott el.

Számos szervezet segített abban, hogy a magyar mentőcsoportok kijuthassanak a katasztrófahelyszínre. A legnehezebb feladat egy ilyen akciónál, hogy a végére a kutyák teljesen kimerülnek, tartani kell bennük a lelket. Volt példa rá, hogy öt nappal a földrengés után is túlélőket találtak.

A beszélgetés során azt is megvizsgálták, milyen gazdasági és politikai hatásai lesznek a tragédiának, hiszen Törökországban májusban választások következnek, emellett az ország gazdasági válsággal küzd, Szíriában pedig területének politikai töredezettsége miatt nehéz előre tervezni és az újjáépítésre koncentrálni - ismertette a szakértő.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában