Irreálisan magas távhőszámlák

– Én ezt nem értem. A Bukarest

és a Kárpátalja utcán

lakók is havi félszázezer forintos

számlát kapnak a távhőtől? A

62 négyzetméteres lakásban

egyedül élő nagynéném, csak

egyetlen radiátort kapcsol be és a

legutóbbi számlája 52 ezer forint

volt. De nem csak neki, hanem a szomszédoknak is.

Egyáltalán nem értik miért kell

ennyit fizetnük, mikor a családtagjaik

ugyanekkora lakásban a város másik

részén fele ennyiről sem kapnak

számlát – hívta

szerkesztőségünket egy elkeseredett,

névtelenséget kérő

olvasónk. Azt mondja, sokan már azon vannak,

azt sem bánják, ha kikapcsolják

náluk a fűtést, mert ezt egyszerűen

nem lehet kifizetni.

A kérdéseket természetesen

eljuttattuk a Nyírtávhő

Kft-hez, s a következő válaszokat

kaptuk Gerda

Istvánügyvezető

igazgatótól.

– Mi eredményezi azt, hogy a város

különböző pontjain majd azonos

nagyságú lakásokban igen

elétrő összegű távhő

díjat kell fizetni? Pl.:

Örökösföldön egy 51 m2-es

lakásnál 15 ezer forintot, a

Jósavárosban egy 53 m2-es lakásban

26 ezer forintot, míg a Bukarest vagy a

Kárpátalja utcán 50-60 m2-es

otthonokban 40-55 ezer forintos számlát

kapnak az ott élők.

– A város egyes területein

elhelyezkedő épületek állapota

és hőszigeteltségi jellemzői

eltérőek, melyek önmagukban is

elegendőek ahhoz, hogy a legjobb és

legrosszabb adottságú épület

között jelentős eltérés

legyen. Az egyéni szabályozási

és mérési feltételekkel

azonban a különbségek még

inkább megjelennek, hiszen egy újabb

építésű, korszerű

szigeteléssel ellátott

épületben lévő

középső, úgynevezett

körbefűtött lakás egy

régi, elavult épület

kedvezőtlen elhelyezkedésű

lakásához képest jelentősen

kisebb hőenergiát használ fel, mely

a számlájában is megjelenik.

– A szabályozható

fűtés, valamint az a

számlázási mód, amely

figyelembe veszi az előző év

hasonló időszakának

fogyasztását is kevesebb

távhődíjat jelent?

– A szabályzási és

mérés szerinti elszámolási

lehetőség összességében

megtakarítást eredményez, de ennek

mértéke lakásonként nem

azonos. A mérés szerinti

elszámolás bevezetése óta a

részszámlázás havi

értékei fokozatosan közeledtek a

városi átlag

felhasználástól az adott

fogyasztói közösség, majd az

adott fogyasztó felhasználási

adataihoz. Jelenleg teljes egészében az

előző tényleges

felhasználás, illetve a tervezést

megelőző 20 év

időjárásának alapul

vételével történik a

részszámlázás. Ez azt

jelenti, hogy csak az időjárás

alakulása és a fogyasztó

korábbi szokásaitól

eltérő felhasználás

befolyásolja a megtakarítás, vagy

többletfizetés nagyságát. Az

időjárás sokévestől

eltérő értéke 1 C

fokonkét akár 4-5 %-os

megtakarítást, vagy

többletfizetést is eredményezhet.

Kapcsolódó cikkek:

 Mindenkinek melege van -

mennyibe kerül a távhő?

évre az

energiaár-támogatás

büntetik a jogosulatlan

igénylőket

-Bednárik Mónika-