Sport

2012.12.02. 14:41

A Diósgyőr - Honvéd margójára: Kilenc perc

<em>Kifordult a Föld a sarkából és vissza, legalábbis nagyot változott kilenc perc alatt belső világunk. Az égiek tanácstalanul vakargatták a fejüket: miért repdes hirtelen feléjük több ezer piros-fehérbe öltözött lélek, a világ egyik eldugott sarkából, amit valami furcsa, szinte kimondhatatlan szóval, Diósgyőrnek neveznek. Pedig nem történt semmi különös, csak berúgtuk a harmadik gólt…</em> <strong>Fekete Zsuzsa írása</strong>.

Kifordult a Föld a sarkából és vissza, legalábbis nagyot változott kilenc perc alatt belső világunk. Az égiek tanácstalanul vakargatták a fejüket: miért repdes hirtelen feléjük több ezer piros-fehérbe öltözött lélek, a világ egyik eldugott sarkából, amit valami furcsa, szinte kimondhatatlan szóval, Diósgyőrnek neveznek. Pedig nem történt semmi különös, csak berúgtuk a harmadik gólt… Fekete Zsuzsa írása.

Anginás roham nélkül

A legnagyobb vereség a világon, megszokni a rosszat – mondta egyszer Ravasz László református püspök. Talán ez a gondolat érzékelteti a leginkább milyen jókor jött a Honvéd elleni diósgyőri győzelem. Akkor, amikor egyes szakemberek (?) már majdnem elhitették velünk, rendjén való, hogy a mi csapatunk csupán szerény döntetlenekre és egy-nullákra képes. Szombat este azonban diósgyőriek bebizonyították, hogy tudnak küzdeni és gólokat rúgni. Az elsőt éppen a sokat kritizált Jeff Silva, aki nagy lelkesedéssel robotolt a végig a kilencven percet. Beköszönésnek nem rossz – gondoltam, végre anginás rohamok nélkül nézhetem a meccset, bár a zsigereimben éreztem, hogy ezzel az egy góllal képtelenség kihúzni a végéig. A megnyugvást adó második gólunk azonban csak nem akart megszületni.



A predátor

Becsületére legyen mondva, a Honvéd sem adta meg magát, csak közülük néhányan a győzni akarásnak igen furcsa kifejezésmódját választották. Először Baráth Botond járatta meg a stoplijait Elek Ákos hasában, amiért piros lapot kapott, majd a hajrában Tandia Souleymane csonttörő belépője intézte el hosszú hónapokra a 17 éves diósgyőri tehetség, Csirszki Martin sorsát. A szenegálinak éppen csak egy szidolozott rohamsisak hiányzott a fejéről, amikor úgy szállt bele a nála nagyjából húsz kilogrammal kevesebb, angyali szőkeségű gyerekbe, hogy annak a sípcsontja és a szárkapocscsontja is eltörött. Martin azonnal mutatta, hogy nagy a baj, mire a kispesti – úrinőket megszégyenítő – neurotikus hisztériába kezdett, eldobta a kesztyűjét, fel-le rohangált, ordítozott, lökdösődött, a saját játékostársai is alig bírták lecsillapítani. A predátor Oszkár-gyanús alakítását legfeljebb az Agyatlantisz FC-ben értékelnék szerződésajánlattal, Diósgyőrben megbukott a Tandia-produkció: piros lap és a közönség fülsiketítő tiltakozása lett a jutalma.

Drámai színpad

A Diósgyőri Stadion drámai színpaddá vált a hajrában; miközben Csirszki Martinért begördült a rohammentő a pálya szélére, a Honvéd kettős emberhátrányban büntetőből kiegyenlített. (1-1) Zavarossá vált minden, furcsa érzelmek kavalkádja lett a pálya és a lelátó. Feltörni igyekezett a 4-0-s Magyar Kupa-zakó rémképe, szálanként hullani kezdett a hajunk és farkasember módjára felfelé nőtt a fogunk. Tekintetünk az ég felé emeltük, ugyan ki más segíthet? Hat perc van hátra.

Vezetünk!

A 88. percben jött egy Luque-szöglet, és a nagyszerűen küzdő Gohér Gergő, valamint az ütőérként lüktető Francisco Gallardo szinte egyszerre értek a hosszúra, hogy gólt szerezzenek. Hogy kinek a lábáról vágódott a kapuba a labda, azt nem tudtuk a helyszínen hirtelenjében megállapítani. Üvöltve hajítottuk magunk mögé a napraforgómagos zacskót és extázisunk fátyolán át néztük, ahogy a napos oldalra kifutó Gallardo letépi magáról a mezt, kikapja helyéről a szögletzászlót és boldogan ünnepel: vezetünk!



Az üstökös

Aztán olyasmi történt, ami ebben a bajnoki szezonban még nem: megszereztük a harmadik gólunkat is. Gallardo fénycsóvaként húzott el a baloldalon, majd egy pillanat törtrésze alatt kellett döntenie, hogy magának szerez-e dicsőséget és kapura lő, vagy passzol. De „Paco” Gallardo ismét háttérbe tudta szorítani egyéni érdekét, és nem önmagát, hanem a csapatot nézte, pedig mellőzöttsége miatt bizonyára égett benne a bizonyítási vágy. Tíz méterre a kaputól önzetlenül Bacsa Patrikhoz passzolt, a fiatal diósgyőri pedig higgadtan a kapuba gurított. (3-1) Gallardo mindössze kilenc kegyelem-percet kapott csereként, és sokadszor bizonyította, hogy nyerő ember, nem véletlenül ezrek kedvence Diósgyőrben. Ráadásul Szentes Lázárból is olyan érzelmeket váltott ki, amely szokatlan a mindig higgadt, fegyelmezett, szigorú tekintetű diósgyőri edzőtől. A harmadik gól után ugyanis Szentes Lázár önfeledten Bene Ferenc nyakába ugrott a kispadnál, így ünnepelve a három pontot, ami azt is jelenti, hogy a táblázaton ismét felfelé nézhetünk.



A Diósgyőr mérkőzések margójára

A Diósgyőr mérkőzések margójára címmel készült írásaim a saját véleményemet, érzéseimet, gondolataimat tartalmazzák és nem tényeken nyugvó, megingathatatlan megállapítások. Jegyzeteim tartalma nem feltétlenül egyezik a szerkesztőség álláspontjával. Nyolc éves koromtól járok rendszeresen Diósgyőr meccsre, írásaimat azoknak szánom, akik szeretnének valamit kapni a diósgyőri futballérzésből, a hivatalos tudósításokon túl.


A fészbukra tévedtem, és találtam egy új szurkolói oldalt, ami az Újpest elleni vasárnapi bajnokira invitál. A bejegyzés rögtön kirántott a szomorúságból: „Töltsük meg a "Barbie-stadion" vendégoldalát fullra! Ne csak a Fradi ellen kapkodjuk el a jegyeket! Ha azért nem akarsz jönni meccsre, mert nem megy most a csapatnak, akkor csak annyit, hogy: SOHA NE ADD FEL!” – olvasható a felhívásban. Fekete Zsuzsa írása.

tovább »

A vendégcsapatot csupán tucatnyi betolakodónak tekintem, aki el akarja lopni a pontjainkat, és nekünk nemcsak harcosként kell védenünk a várunkat, hanem szét kell bombázni, meg kell semmisíteni határsértő ellenfeleinket. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a diósgyőri „várból” elvihet bármit, akár egyetlen pontocskát is? Ez a vár, a mi várunk! Megvédjük, bármi áron. Fekete Zsuzsa írása.

Ismét nem csodát vártunk, csak bátor, férfias küzdelmet – hányszor bizonyította már ezt a diósgyőri lelátó népe. Egy hete éppen Debrecenben, ahol a vereség ellenére is magához ölelte a szurkolótábor a vesztes játékosokat. A Kaposvár elleni szürke teljesítményt nehéz értékelni, talán elég hozzá annyi: a feljutásunk óta első alkalommal fordult elő, hogy füttyszó kísérte az öltözőbe a csapatot. Fekete Zsuzsa írása.

Nem járunk ám a föld felett fél méterrel, nem csodát vártunk Debrecenben, inkább csak a hat hete leigazolt csatárunkat, aki megmutatná nekünk, hogy szeret és tud focizni, gólt rúgni. Akit már olyan szívesen felemelnénk, hordoznánk, ünnepelnénk és skandálnánk a nevét. Rudolf Gergelyt szeretnénk a pályán látni, aki a javunkra tudna fordítani egy meccset akár a sokszoros bajnok Debrecen ellen is. – Fekete Zsuzsa írása.

Az ajándék, amit péntek este kaptunk a csapatunktól felért az ember Holdra szállásával, a berlini fal leomlásával, sőt a világbékével, legalábbis a mi kis világunk békéjével. Óriáslavinák gördültek le több ezer diósgyőri szívről, amikor az óráknak tűnő négy perces hosszabbítás után belehasított az estébe a meccs végét jelző hármas sípszó. Győztünk! Fekete Zsuzsa írása.

A lelátón nincsenek szurkolók, hanem minden széken egy ezerforintos bankjegy lapul, nagyjából egy jegy ára. Nincs nehéz dolguk, csak annyi, hogy győzelembe hajszolják a csapatot. Fekete Zsuzsa írása.

„Minden meccs ajándék” – sehol nem értették, mit jelent ez az egyszerű mondat, csak mi, diósgyőriek tudtuk, hány évtized félelme és hálája van ebben a kétrudas drapira pingált mondatban. Fekete Zsuzsa írása.

„Elment a tippmixem” – fogta a fejét Jaksi a meccs után. Miért mire fogadtál? – kérdeztem. „Diósgyőri győzelemre” – vágta rá azonnal, majd hozzátette: „Soha nem tudnék a csapatom ellen fogadni”. Fekete Zsuzsa írása.

A szeretet nem eredményfüggő. Feltétel nélküli. Ha nem az, akkor másként hívják. Mifelénk divatszurkolásnak. Feledi Laci biztos tudna mesélni a különbségről. Bárhogy próbálom megfejteni, nem értem, hogyan állhat valaki évek óta a pályának háttal kilencven percen át, ki tudja hányadszor vezényelve „hé fiúkra” az ultrákat? Szerintem nincs az országban olyan stadion, aminek a kerítésére ne mászott volna fel. Kitartás, türelem, bátorság, szeretet és ki tudja még hány tálentum, amit kapott az Istentől. De Laci nem tart meg magának semmit, mindent visszaad, a csapatnak és szurkolótársainak. Fekete Zsuzsa írása.

Már ahogyan befutott a pályára látszott, itt valami gyökeresen változni fog. Előrehajolt, jobbjával megérintette a pálya szent gyepét, keresztet vetett, majd bekapcsolta hajtóműveit és átszáguldott a napos oldal elé. Leon Francisco Gallardo megkezdte a meccset. Fekete Zsuzsa írása.


Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!