Új lehetőségek a falusi turizmus fejlesztésére

A vidéken élők számára új, kiegészítő jövedelemforrásnak több szempontból is alkalmasnak tűnik a falusi, tanyai vendéglátás, a falusi turizmus fejlesztése.

A falusi turizmus elsősorban a vidéki, nem kiemelt üdülőhelyen fekvő településeken (faluban, tanyán, tanyai térségekben) folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, valamint az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt. A falusi vendéglátás alapvetően több, mint a szállás és étkezési szolgáltatások biztosítása: a falusi vendéglátás a hagyományos falusi környezet és életforma megőrzését, a népi kultúra, a folklór, a népi építészet és a népi mesterségek továbbélését segítő tevékenység, amely számottevően növelheti a falu népességmegtartó erejét. Így aztán a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat is a falusi vendéglátás szerves részeként kell kezelni.

A mezőgazdaság és a falusi turizmus szorosan kapcsolódik egymáshoz. A szép, érintetlen táj jelentős idegenforgalmi vonzerő is lehet, de ennek kihasználásához feltétlenül szükséges a falu integrált fejlesztése, beleértve a falu arculatának megteremtését, illetve javítását, megújítását és a vidéki örökség megőrzését is. A falusi turizmus ugyanakkor a szűkülő exportpiacok mellett fontos bevételi forrást és egyben munkalehetőséget is kínál a helyben lakóknak, mivel egyre több gazda értékesíti közvetlenül a vendégfogadás adta természetes lehetőségeken keresztül a saját maga által megtermelt árut, valamint lakóhelye tágabb környezetének, tájegységének – régiójának – jellegzetes termékeit is.

A falusi vendégfogadás megvalósítása településenként és régiónként különböző módszereket kíván. Ezért is fontos, hogy a vendégfogadással foglalkozó magánszemélyek, mikrovállalkozások, civil egyesületek, önkormányzatok kistérségi szinten összefogva, az igényeiket és a lehetőségeiket összehangolva építsék ki a vendégfogadói és szolgáltatási kapacitásaikat. A falusi vendéglátás vonzerejét növelhetik a kulturális és hagyományőrző rendezvények, gasztronómiai programok, sport- és szabadidős tevékenységek is.

A magyar falvak turizmusának fejlődésére jellemző, hogy az ország 3.300 településének mintegy a felében már több mint 7.500 magánszálláshelyen 45.000 vendégágy található. Ez annak is köszönhető, hogy a falusi vendégfogadásból származó jövedelem egy – jogszabályban rögzített – meghatározott hányadát jövedelemadó-mentes tevékenységként ismeri el a kormány.

Ezt a jelentős érték- és munkahelyteremtő tevékenységet helyezi előtérbe az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III-as tengelyének az az intézkedése, amely a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek és marketingjének támogatását teszi lehetővé.

A turisztikai tevékenységek ösztönzésének támogatására pályázhatnak mindazok a természetes személyek, mikrovállalkozások, továbbá kis- és középvállalkozások, települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, non-profit szervezetek, akik és amelyek 5.000 fő alatti vagy a négyzetkilométerenkénti 100 fő népsűrűségnél kisebb, és nem a budapesti agglomerációhoz tartozó településen élnek illetve tevékenykednek. A támogatás igénybe vehető a falusi turizmushoz valamint a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és a kapcsolódó szolgáltatások kialakítására, a már működő szálláshelyek bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére, a kialakított szálláshelyhez kapcsolódó étkezési, kulturális és szabadidős szolgáltatások beindítására, a már működő szolgáltatások bővítésére, korszerűsítésére, fejlesztésére, a foglalkoztatást előmozdító fejlesztések megvalósítására.

Amennyiben az ügyfél természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás, és fejlesztését a vonatkozó rendelet értelmében hátrányos helyzetű területen kívánja megvalósítani, úgy a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 65 százaléka. Az egyéb területeken végrehajtott fejlesztés esetén a támogatás a költségek 60 százalékát teszi ki. A támogatás összege maximálisan 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg – azaz 50 millió forint – lehet, három egymást követő pénzügyi évre elosztva. Ezen időbeli és értékhatár a vállalkozások esetében ügyfelenként az adott ügyfél által beadott összes kérelem összegének vonatkozásában, míg egyéb ügyfelek esetében a rendelet által támogatott célterületek vonatkozásában érvényes. A legkisebb adható támogatás kérelmenként 1.200 eurónak megfelelő forintösszeg, azaz 300 ezer forint lehet. A települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek és non-profit szervezetek – amennyiben beruházásuk a rendelet értelmében vett közhasznú tevékenységhez köthető – az összes elszámolható kiadás 100%-át támogatásként kaphatják. Költségvetési szervek esetében a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás.

Az ÚMVP III-as tengelyének falusi turisztikai tevékenységek ösztönzése elnevezésű intézkedése keretében a támogatási kérelmek első benyújtási időszaka 2008. november 30-án zárul. Eddig a napig lehet kérelmet benyújtani az MVH illetékes kirendeltségeihez, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon írott formában, vagy előzetes regisztráció után elektronikus formában az ügyfélkapun keresztül.

"Készült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának támogatásával"