Interjú

2021.12.13. 07:57

Nem magától jött vissza a lendület

– Az eredmények az Orbán-kormányt igazolják. A baloldallal a 2010 előtti világ térne vissza álruhában, így például vége lenne a rezsicsökkentés politikájának, kivéreztetnék az erősödésnek indult középosztályt és megemelnék az adókat – mondta György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára emlékeztetett: a baloldali kormány alatt egy átlagos magyar középvállalkozás adóterhelése 54,5 százalék volt. Jövőre ez az arány már csak 32,9 százalék lesz.

György László a Magyar Nemzetnek adott interjút

– Egy hónap sem maradt hátra az évből. Tény, hogy a gazdaság a nehezebb 2020-as időszak után rekordmagasra nőtt, de velünk maradt a járvány is. Hogyan jellemezné a mögöttünk álló hónapokat?

– A gazdaságvédelem és az újraindítás egyaránt sok munkát igényelt. A kormány Gazdaságvédelmi akciótervének legfontosabb célja az volt, hogy annyi munkahelyet hozzunk létre, amennyit a koronavírus tönkretesz. Az intézkedéseknek köszönhetően ma többen dolgoznak Magyarországon, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor. A lendület nem magától jött vissza. Míg mások a válságkezeléssel voltak elfoglalva, addig mi már az újraindításra figyeltünk, így elsőként indítottuk el a vállalkozás-újraindítási programjainkat. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász mondta azt, hogy a veszteségeket államosítják a világban, míg a nyereséget privatizálják a globális szereplők. Ez történt a 2008–2009-es válság idején és most is. Megnőtt a kereslet a félvezetők és más alapanyagok iránt, nőttek a szállítási költségek. A tengeri szállítmányozás költsége például ötszörösére nőtt. Ezt a helyzetet a multinacionális vállalkozások kihasználták, hatalmas nyereséget könyvelhettek el. A kormányok eközben igyekeztek támaszt adni azoknak, akiknek a járvány a mindennapjait lehetetlenítette el. A fő különbség az volt, hogy mit gondoltak a kormányok célravezetőnek. Egyes országokban az állami támogatások miatt voltak olyanok – az Egyesült Államokban például a munkavállalók negyven százaléka –, akik aztán nem is akartak visszamenni dolgozni. 

A magyar kormány filozófiája az volt, és ez ma sem változott, hogy minél több munkahelyet meg kell védeni és minél több embernek kell munka- vagy képzési lehetőséget biztosítani.

– Mintegy száz közgazdász hazánkban aláírt egy petíciót. Azt követelték, hogy a kormány mindenkinek adjon százezer forintot havonta. Azaz a segélyezés irányába tett lépést tartották kívánatosnak.

– Így volt, de ez nagyon rossz irányba terelte volna a válságkezelést, amit a külföldi példák is igazolnak. Mi megosztottuk a terheket a vállalkozásokkal, mert nekik és nekünk is a munkavállalók megtartása volt a legfontosabb. A támogatást a vállalkozások fejlesztéseihez és a munkahelyek megerősítéséhez adtuk, cserébe a dolgozók megtartását vártuk. Ez jó döntésnek bizonyult. Ahogy az is, hogy a kormány fenntartotta a beruházások ösztönzését segítő döntéseit. Nem maradt el egyetlen fejlesztés sem. A munkavállalóktól mindössze annyit kértünk, hogy éljenek a képzési lehetőségekkel.

– A nemzetközi intézmények, így közöttük a hitelminősítők is dicsérték a robusztus magyar növekedést, amelynek kapcsán megjegyezték: ennek jelentős támaszát adták az állami ösztönző intézkedések. Ezek közül melyeket emelné ki?

– A válság kezdete óta a cégek több mint kétezermilliárd forintnyi beruházásösztönzési támogatást kaptak, ezért cserébe meg kellett tartaniuk a munkavállalóikat. A beruházási ráta ennek köszönhetően a nehéz időszakban is 27 százalék felett maradt, öt százalékponttal meghaladva az uniós átlagot. Ez azért fontos, mert a jelen beruházása a jövő növekedése, ami az országnak aranyat ér. Az állam és a jegybank kedvezményes hiteleket tett elérhetővé. A válság kezdete óta közel ötezermilliárd forintnyi, nulla százalék körüli kamatozású hitel áramlott a vállalati szektorba. Tehát vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő segítség is elérhetővé vált. Az állam mindezek mellett több ágazatban bértámogatást biztosított, például a kutatás-fejlesztési szektorban az összerendezett tudás megvédése érdekében a fizetések negyven százalékát állta. Arra is figyelt a kormány, hogy a válság időszakában a külföldiek ne vásárolják fel a magyar cégeket. Képzéseket is finanszírozott az állam, az alapozó informatikai kurzusra épülő képzést végzettek 94 százaléka már el is helyezkedett az új állásában. 

Ezeknek az intézkedéseknek, valamint az oltásnak köszönhetően az Európai Unióban Magyarország az elsők között indította újra a gazdaságát, ami azt eredményezte, hogy 2021 második negyedévében rekordot döntött a gazdasági növekedés.

Azóta tovább bővült a Széchenyi-kártya-program, most már újra a beruházási hitelek dominálnak, ami sokat elárul a vállalkozások jövőbe vetett bizalmáról.

– Abban szinte mindenki egyetért, hogy új korszak köszönt be a világgazdaságban, elég, ha csak a klímaváltozásból fakadó problémák kezelésére gondolunk. A technológiaváltás sok területen elkerülhetetlen. Ezen a téren hogyan teljesítünk?

– Vegyes a kép. Nagyon jól állunk például a széles sávú internet kiépítettségében, az uniós rangsor élén vagyunk, felkészültünk az 5G-hálózat követelményeire, van stratégiánk a mesterséges intelligencia elterjesztésére, míg nemzetközi összevetésben nálunk az egyik legnagyobb a high-tech szektor aránya. A vállalatok digitalizáltsága ugyanakkor elmarad a kívánatos szinttől. Ennek az az oka, hogy 2010 előtt nagyon magasak voltak az adók, és a cégek igyekeztek láthatatlanná válni. 

A Világbank kiszámította, hogy a baloldali kormány alatt egy átlagos magyar középvállalkozás adóterhelése 54,5 százalék volt. Azaz a bérek és a megtermelt profit több mint felét elvette az állam. Jövőre ez az arány – az elmúlt évek adócsökkentéseit követően – már csak 32,9 százalék lesz. 

Az a cél, hogy a vállalkozások felismerjék, hosszú távon az átlátható működés minden téren előnyt jelent majd. Ez elengedhetetlen a fejlődéshez. Az előrelépéshez segítséget jelent a Technológiaváltó támogatási program is, amelyben azért kapnak támogatást a cégek, hogy élvonalbeli technológiába fektessenek. A megújult Vállalkozói információs portálon, a Vali.hu-n elérhető a Modern mintaüzem program. Itt megtalálható azoknak a vállalkozásoknak a listája, amelyek a legkorszerűbb technológiát használják Magyarországon. Lehet tőlük időpontot kérni, és meg lehet nézni, hogyan működnek, hogyan élnek például a digitalizáció és a mesterséges intelligencia előnyeivel. Érdemes tanulni a fejlettebbektől, a hatékonyabb működéshez és a termelés növekedéséhez átalakításokra, új szemléletre van szükség. Ha ezt nem tudja felmutatni a technológiaváltó program keretében pénzhez jutó vállalkozás, akkor a támogatást vissza kell fizetnie.

– A minap a következőt írta a közösségi oldalán: továbbra is azon dolgozunk, hogy függetlenségünket megőrizzük, megóvjuk a magyarokat a világgazdaság hullámzásaitól, és olyan országot építsünk, amely ellenáll a legnagyobb viharok idején is. Milyen eredményeket emelne ki?

– A 2008-as válság előtt a világgazdaságnak olyan növekedési periódusa volt, amelyre nem sok példa volt az elmúlt száz évben. Ebben a helyzetben Magyarország úgy zuhant bele a mostanihoz képest hatodakkora válságba, hogy majdnem csődbe jutott. Nem voltak tartalékaink, eladósodtunk főként külföld felé, miközben magas volt a költségvetés hiánya, azaz: a bővülés időszakát elpazarolta az akkori baloldali kormány. A következményeket mindenki a saját bőrén tapasztalta meg, holott akkor „csak” gazdasági válság volt, most a koronavírus-járvány idején a gazdasági mellett egészségügyi és mentális krízissel is szembe kell nézni. Az ország akkori és a jelen helyzete között hatalmas a különbség. Hazánk a járvány kitöréséig az egyetlen uniós állam volt, amelyik 2011-től minden évben csökkentette az államadósságát. 

Úgy, hogy míg 2010-ben az államadósság kétharmada külföldiek kezében volt, addig 2020 elejére már a kétharmada hazai tulajdonba került. Ráadásul ötvenről húsz százalék alá csökkent a devizaadósság. 

Ezért nyílt most kellő mozgástér a válságkezeléshez, nem kellett a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni. Senki nem mondta meg, hogy mit csináljunk, nem volt szükség megszorításokra, a saját tartalékunkat használtuk fel. Itt voltak a legválságállóbbak a bérek, folytatódott az adócsökkentés politikája. A jövő évi minimálbér-emelés mellett is több pénz marad jövőre a cégeknél.

– Ön 2018. május 23. óta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Politikusként ez az első olyan időszak, amikor már ilyen pozícióban kell szembenéznie a közelgő országgyűlési választásokkal. Ezt hogyan éli meg?

– Meg kell őrizni az eddigi eredményeket, és tovább kell építkezni. A tét nem kicsi. Mint említettem, ma többen dolgoznak Magyarországon, mint a rendszerváltoztatás óta bármikor. Korábban magukat függetlennek mondó közgazdászok nem hitték el, hogy a bérek vásárlóereje negyven százalékkal emelkedhet, holott tíz év alatt több mint hatvanszázalékos erősödést értünk el. Az eredmények tehát az Orbán-kormányt igazolják. Hamis az a beszéd, amelyik arról szól, hogy vegyünk el pénzt a gazdagoktól és adjuk oda a szegényeknek. A baloldal már azt is gazdagnak tartja, aki átlagbérből él, és ha kormányra kerülne, megemelné a terheit. A baloldallal a 2010 előtti világ térne vissza álruhában, így ­például vége lenne a rezsicsökkentés politikájának, kivéreztetnék az erősödésnek indult középosztályt és megemelnék az adókat.

– Az államtitkári időszakából milyen eredményeket emelne ki?

– A minisztérium a 2018-as megalakulása után lefektette azokat a pilléreket, amelyek megalapozhatják az ország hosszú távú versenyképességének erősödését. Ide tartozik a szuverenitásunk visszaszerzése, a munka- és tudásalapú társadalom megteremtése, a hazai vállalkozások megerősítése, az energiafüggetlenség elérése, az innovációs és tudástermelő rendszereink megújítása, de a gyors és biztonságos digitális és fizikai infrastruktúrák létrehozása is. Emellett részt vettünk a gazdaságvédelmi és -újraindítási akcióterv kidolgozásában és végrehajtásában. Ennek eredményei a következő három-négy évben fognak igazán megmutatkozni. Nagyon sok munkahely elvesztését akadályoztuk meg és hozzájárultunk újak megteremtésé­hez. Megújult továbbá a vállalkozásfejlesztés intézményrendszere. 

A célunk, hogy beruházásösztönző programjainkkal másfél év alatt annyi vállalkozást érjünk el, amennyit korábban tizenöt évenként ért el a szakpolitika. 

Ez nagyságrendileg tizenötezer céget jelent. Időarányosan jól állunk, az elmúlt időszakban kilencezer vállalkozást támogattunk programjainkon keresztül. A programokat úgy terveztük, hogy mostanra minden mikro-, kis- és középvállalkozás talál magának támogatási lehetőséget kétmillió forinttól 2,5 milliárd forintig, államilag támogatott, közel nullaszázalékos hitellel együtt. Azért, hogy a cégek ezt kényelmesen, gyorsan, egy helyen megtalálják, létrehoztuk a Vali.hu-t, a vállalkozói információs portált, ahol mindössze három kattintással személyre szabottan tájékozódhatnak a számukra éppen elérhető lehetőségekről. Adottak tehát az alapok az építkezéshez és a fejlődéshez. Ezt kár lenne veszni hagyni.

Borítókép: György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és fejlesztésért felelős államtitkára.

Fotó: Mirkó István

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában