Nagyvilág

2013.01.28. 08:02

Érdekességek a mai napról 01.28.

936 éve IV. Henrik német király, darócruhában vezekelt három napon át Canossa várában, ahol VII. Gergely pápa tartózkodott. Hogy az egyházi átok alól feloldozást kapjon, megalázkodni a pápa előtt. IV. Henrik Canossa-járására azért került sor, mert a német püspökök kiátkozták - megvonva ezzel támogatásukat - és a német fejedelmek fellázadtak ellene, mivel a király a pápát meg akarta fosztani hatalmától. IV. Henrik és VII. Gergely pápa ellentéte az invesztitúra joga miatt jött létre, mert a király beleavatkozott az egyház politikájába.

936 éve IV. Henrik német király, darócruhában vezekelt három napon át Canossa várában, ahol VII. Gergely pápa tartózkodott. Hogy az egyházi átok alól feloldozást kapjon, megalázkodni a pápa előtt. IV. Henrik Canossa-járására azért került sor, mert a német püspökök kiátkozták - megvonva ezzel támogatásukat - és a német fejedelmek fellázadtak ellene, mivel a király a pápát meg akarta fosztani hatalmától. IV. Henrik és VII. Gergely pápa ellentéte az invesztitúra joga miatt jött létre, mert a király beleavatkozott az egyház politikájába.

466 évvel ezelőtt 55 éves korában meghalt VIII. Henrik angol és ír király. Született 1491.06.28- án. Jane Seymourral kötött házasságából született fia, a 9 éves VI. Eduárd követett a trónon. A Tudor-házból származó uralkodót hírhedtté tette hat felesége (közülük kettőt - Boleyn Annát és Catherine Howardot - koholt vádak alapján kivégeztetett) és gátlástalan uralkodásmódja. VIII. Henrik uralkodása alatt (1509-1547) szakított a pápasággal és megalapította az anglikán nemzeti egyházat. Háborúzott Franciaországgal és Skóciával, 1542-ben ír királlyá koronáztatta magát. Reneszánsz életet élt, zeneszerzőként is ismerték. Mecénása volt kiváló költőknek és festőművészeknek.

Pontosan 400 éve Galileo felfedezte és leírta a Neptunuszt a Jupiter mellett. Akkor ő azt hitte, hogy egy csillagot talált.

208 éve meghalt Csokonai Vitéz Mihály költő, író műfordító, színész (Dorottya). Lilla-verseinek ihletője nagy szerelme, Vajda Julianna volt. Versei mellett kiemelkedik A méla Tempefői című színműve és Dorottya című vígeposza. A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét és 1794-ben rábízták egy alsóbb osztály tanítását.

Csapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, "önképzőkört" szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízzák meg. Ezekben az években született Az estve, Az álom, Konstancinápoly. Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra. 1796 őszén abbahagyta tanulmányait. Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. Házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták.

Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán juttatta be 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig helyettes tanárnak a Csurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Ebben az időben jegyzeteket készített tanítványai részére (A magyar verscsinálásról közönségesen, a Cultura, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak). Ezek után nehezen, szűkösen élt, utolsó éveiben emberkerülés jellemezte. 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, és 1805. január 28-án halt meg Debrecenben. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és Dorottya (1804).

183 éve megjelent Széchenyi István gróf Hitel című munkája. Elsőként írta le a polgári átalakulás legfontosabb gazdasági és társadalmi feladatait.

169 éve született Nyíregyházán Benczúr Vilmos (1811-1873) és Laszgallner Paulina (1815-1885) fiaként Benczúr Gyula festőművész, a magyar történeti festészet nagy alakja. Családja 1846-ban Kassára költözött. Középiskolás korában Klimkovics Ferenc és Klimkovics Béla magán rajziskolájában, Kassán kezdett festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián Hermann Anschütz, majd 1865-től 1869-ig Karl von Piloty tanítványa volt. 1869-ben Olaszországban, 1874-ben Franciaországban tett tanulmányutat. 1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián tanított. Hazatérésekor megalapította az első magyar művészképzőt a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. 1906-ban a főrendiház örökös, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett. (legismertebb művei: Vajk megkeresztelése).

129 éve született Auguste Piccard svájci fizikus, akinek elsőként sikerült közel 16000 méter magasságba repülnie. Augsburg közelében - egy repülési kísérlet során - elsőként érte el a 15781 méter magasságot egy légmentesen zárt ballonban, ahol az oxigénellátást palackból biztosította. A sztratoszférába repülés után az Alpokban hajtott végre kényszerleszállást. 1953-ban 3150 méter mélyre merült a Tirrén-tengeren az általa kifejlesztett mélytengeri eszközzel, a batiszkaffal. Kísérleteiben ikertestvére, Jean és fia, Jacques is részt vettek.

27 éve történt az űrkutatás legtöbb asztronauta halálával járó tragédiája, amikor fellövés közben felrobbant a Challenger amerikai űrrepülőgép 7 fővel a fedélzetén. Az embert szállító űrhajók történetének addigi legsúlyosabb katasztrófája során valamennyi utasa (hat űrhajós és egy tanítónő) életét vesztette. Cape Canaveral felett 17 km magasságban robbant fel, a start után 73 másodperccel. A Challenger indulása napjának hajnalán nem kedvezett az időjárás a startnak. Éjszaka fagyott, az űrrepülőgép és a rakéták felülete eljegesedett. Hasonló okból elhalasztották már az űrrepülőgép indulást, most azonban a körülmények mérlegelése után a irányító központban engedélyezték a startot.

A rakétákat begyújtották, a jég felolvadt, a Challenger a helyszínen lévő hozzátartozók és az összegyűlt közönség, valamint a tévénézők milliói figyelmétől kísérve felemelkedett, és látszólag sikeresen elindult. A start utáni 73. másodpercben a jobb oldali szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta (booster) O-gyűrűjének elégtelen tömítése miatt kicsapó szúró láng átégette az üzemanyag tartályának falát. Az óriási tartály felrobbant, a segédrakéták elszabadultak, a Challenger darabjai az óceánba zuhantak. Az elégtelen tömítés a hőmérsékleti limit alatti indításnak tudható be.

Életét vesztette Francis Scobee parancsnok, Michael Smith másodpilóta, Gregory Jarvis, Ronald McNair, és Ellison Onizuka fedélzeti mérnökök, Judith Resnik kutatómérnök, és Christa McAuliffe tanárnő. A Challenger parancsnoki kabinját később megtalálták az óceán mélyén, rekonstruálták az űrhajósok utolsó pillanatait, részleteket azonban akkor kegyeleti okokból nem hoztak nyilvánosságra. A NASA, az amerikai űrhajózási igazgatóság felelősei már régóta tudtak a szilárd hajtóanyagú rakéták gyenge pontjairól. A rakétát gyártó cég, a Morton Thiokol mérnökei - biztonsági meggondolásokból - még a start előtti éjjel is követelték az indítás elhalasztását, azonban a NASA figyelmen kívül hagyta aggályokat.

A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy már az előkészítés szakaszában is a NASA többször is megszegte saját biztonsági előírásait. A Challenger-katasztrófa folytán először is leállították az Amerikai Egyesült Államok űrrepülőgép-programját, és 1987 közepéig megtiltották az ilyen típusú űrrepülőgépek indítását. Bár néhányan a program végét jósolták, mégis feltámadt, és a Columbia, az Endeavour, az Atlantis, és a Discovery repülései folytatódnak. Azonban aki látta a Challenger pusztulását, annak azóta - és ezután talán már mindig - összeszorul a gyomra egy-egy űrrepülőgép indításának televíziós közvetítését látva.

108 éve született Kulin György csillagász, író, akinek nevét két üstökös is viseli. Közel száz kisbolygót fedezett fel. 12 égitestet nevezett el. Az ő nevét viseli az a két üstökös, melyek a csillagászat történetében az első magyar felfedezésű üstökösök. Tudományos-fantasztikus regényeket is írt Qu. G. Lynn álnéven.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!