Cseh elnökválasztás - Szakértő: jelentősen befolyásolta a végeredményt a Benes-dekrétumok kérdése

Budapest, 2013. január 28., hétfő (MTI) - Jelentősen befolyásolta a hétvégi cseh elnökválasztás végeredményét, hogy a kampányban felmerült a Benes-dekrétumok kérdése, e nélkül kisebb lett volna a különbség a két jelölt között - mondta Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa hétfőn az MTI-nek.

Kiemelte, az csak elvi feltevés lehet, hogy miként alakult volna az eredmény, ha nem került volna elő a dekrétumok ügye, ugyanis az annyira fontos, sorsdöntő kérdés, hogy minden hasonló alkalommal témaként szerepel.

Emlékeztetett arra, hogy már az elnökválasztás első fordulója is meglepően alakult, senki sem várta, hogy Milos Zeman, a Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ) parlamenten kívüli párt jelöltje és Karel Schwarzenberg külügyminiszter jut tovább a második fordulóba. Ekkor úgy tűnhetett, hogy esetleg Schwarzenberg nyer - tette hozzá.

Később "bedobták" a Benes-dekrétumok ügyét, ami "felhevítette a kampányt", nagy hangsúlyt kapott, és sejteni lehetett, hogy erősen befolyásolja majd a végeredményt - idézte fel. Megjegyezte, Václav Klaus jelenlegi államfő és családja ekkor Schwarzenberg ellen, a dekrétumok védelmében és Zeman mellett állt ki. (Schwarzenberg az első tévévitában bírálta a Benes-dekrétumokat.)

Hamberger Judit arról is beszélt: Václav Klaus "rájátszott" arra, hogy Schwarzenberg szerinte "nem igazi cseh". Klaus egyik fő érve az volt, hogy a külügyminiszter inkább osztrák-német, és mindez a vele szemben igazi csehnek mondott Zeman malmára hajtotta a vizet - fűzte hozzá.

A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Benes nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Benes-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.

A hétvégi választás eredményeként Milos Zeman korábbi szociáldemokrata kormányfő lesz a Cseh Köztársaság új elnöke. A csehországi első közvetlen államfőválasztás második fordulójában Zeman támogatottsága 54,8 százalékos, Schwarzenbergé pedig 45,2 százalékos volt. A választási győzelemhez a második fordulóban a szavazatok egyszerű többségének a megszerzése kellett.

Szakítva a csehszlovák, illetve a cseh hagyományokkal, ezúttal már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választotta meg Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök utódját. Klaus mandátuma március 7-én jár le. Az új köztársasági elnököt március 8-án iktatják be.

- MTI -