Banki csődtörvényt szorgalmaz az osztrák nemzeti bank

Pálfy M. Katalin, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2012. április 17., kedd (MTI) - Banki csődtörvényt tartana szükségesnek az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB), hogy elkerülhetők legyenek a kényszerállamosítások és a jövőben időben be tudjon avatkozni a felügyelet - mondta el Andreas Ittner, a bécsi jegybank elnöke kedden újságíróknak.

Új jogi eszközök kellenek ahhoz, hogy korábbi fázisban és rövidebb idő alatt megvalósítható legyen a bajba jutott bankok átstrukturálása, ha erre kerül sor - mondta Ittner a Gazdasági Újságírók Klubjában. A cél, hogy kevesebb állami forrást emésszen fel a bankmentés. Jelenleg csak a teljes bankcsőd esetében jut szerephez az állam.

A Kommunalkredit és a Hypo Group Alpe Adria után 2012 elején a Volksbanken (ÖVAG) ausztriai anyabankjánál vált szükségessé államosítás azután. A Hypo Bank szanálása mintegy félmilliárd, az ÖVAG-é több mint egymilliárd euróba került közvetlenül az államnak, azon túlmenően, hogy előzőleg is mindkettő részesült állami segítségnyújtásban.

Az OeNB azt szeretné, hogy a felügyeleti szervek a jövőben konkrét, az adott helyzetre szabott szanálási tervet kérhessenek számon a bankoktól, illetve részvényeseiktől. A jelenlegi szabályozási keretek között a részvényesekkel való "fáradságos tárgyalások" miatt elhúzódhat a szanálási terv elfogadása. Ha kötelező határidőket kell betartani, az a részvényesekre is ösztönzőleg hat, hogy "ambiciózusabban és kreatívabban" álljanak hozzá a tárgyalásokhoz - fejtette ki.

A törvényhozó például tőke-, hiány-, vagy likviditási kvótákat határozhatna meg, amelyek be nem tartása esetén a pénzügyi felügyeleti hatóság közbeavatkozhat - mondta. "Nem gondolom úgy, hogy a felügyeleti szerveknek kell előírniuk, pontosan hogyan nézzen ki (a szanálási terv), de meg kell lennie a lehetőségnek, hogy határidőket tűzzünk ki". Ha ez nem elegendő, akkor az államnak jogosultnak kell lennie további lépésekre: szanálási intézkedésekre, illetve a banki érdekeltségek leválasztására - vélekedett.

Ittner elzárkózott attól, hogy állást foglaljon arról, mikor lehetett volna időben beavatkozni az ÖVAG esetében. Az előírásoknak megfelelt az ÖVAG tőkemutatója, ma azonban már tudni lehet, hogy az előírt kvóta nem volt elegendő - mondta. 2011 végén már nem volt más lehetőség, mint a részleges államosítás. Az ÖVAG csődje összességében 40 milliárd euróba, az államnak 10 milliárd eurójába került volna - mondta az Osztrák Nemzeti Bank elnöke.