Kína nő űrhajóssal készül első "emberes dokkolására" az űrben

Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti: Peking, 2012. március 12., hétfő (MTI) - Nő űrhajósa lehet a Sencsou-9 (Shenzhou-9) kínai űrhajónak, amely várhatóan az idén összekapcsolódik a Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodullal, amely már több mint 160 napja kering a Föld körül. 

Kína első, emberrel végrehajtott űrbéli dokkolásához már kiválasztották a kiképzésben részt vevők körét, akik között nők is vannak, de a végleges döntés a feladatot ténylegesen végrehajtó 3 fős személyzetről csak nem sokkal a bevetés előtt hozzák meg - közölte hétfői tájékoztatóján Nju Hung-kuang (Niu Hongguang), Kína emberes űrprogramjának helyettes parancsnoka.

Az űrhajó összeszerelése megtörtént, és a hozzá használni tervezett Hosszú Menetelés-2F típusú hordozórakéta ugyancsak elkészült - közölte Nju. A manőver időpontja várhatóan június és augusztus között lesz.

A Sencsou 9-es lesz az első kínai űrhajó, amely embereket szállít a tavaly szeptemberben pályára állított űrállomásmodulra. Kína ember nélküli űrhajójának első és második próbadokkolása 2011 novemberében történt, a Földtől 343 kilométeres távolságban.

A Tienkung-1 (Mennyei palota) közel fél éve várja a teljesen új technológiát felvonultató összekapcsolódást, amióta a Sencsou-8 ember nélküli űrhajó tavaly levált róla és november 17-én visszatért a Földre.

Kína 2016 körül szeretné megépíteni önálló űrlaboratóriumát, 2020 körül pedig már az űrhajósok fogadására alkalmas, 60 tonnásra tervezett űrállomását kívánja működésbe hozni. Elképzelései szerint ez idővel felválthatná a Nemzetközi Űrállomás szerepét, külföldi űrhajósokat fogadna.

A kínai parlament ülésszakához kapcsolódóan hétfőn ugyancsak elhangzott, hogy Kínának szüksége lenne egy "űr törvényre", amely magába foglalná a nemzetközi egyezményeket, tartalmazná az ország űrbéli jogait és szabályozná az űrkutatással kapcsolatos hazai tevékenységet. Ezt Hu Hao, a nemzetvédelem tudományos, technikai és ipari bizottságához tartozó holdkutatási központ főparancsnoka, képviselő vetette fel.

Kína azon néhány ország közé tartozik, amelyek aktívak ezen a területen, de nincs hozzá törvénye - hangoztatta, és sürgette, hogy a törvényhozás tegyen lépéseket annak érdekében, hogy megvédje az ország űrbéli létesítményeit, műholdjait.

Hu szerint külön kellene szabályozni a kereskedelmi műholdas távérzékelés adatszolgáltatásait, így például a Google Earth-ét is, mivel fontos és érzékeny információk kerülnek az internetre. Mindez széles körben aggodalomra ad okot és vita tárgya - tette hozzá a szakember.