2013.02.26. 17:25
Ab-döntés - DK: ne írják bele a megbukott rendelkezéseket az alaptörvénybe!
Budapest, 2013. február 26., kedd (MTI) - A Demokratikus Koalíció (DK) üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, amely megsemmisítette a Fidesz és a KDNP "vallásszabadságot korlátozó, vallási közösségek jogfosztásáról, olykor kifejezett üldözéséről szóló törvényét" - írta a párt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Egyúttal felszólítják a kabinetet, hogy a "megbukott" rendelkezéseket ne írják bele az alaptörvénybe.
Budapest, 2013. február 26., kedd (MTI) - A Demokratikus Koalíció (DK) üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, amely megsemmisítette a Fidesz és a KDNP "vallásszabadságot korlátozó, vallási közösségek jogfosztásáról, olykor kifejezett üldözéséről szóló törvényét" - írta a párt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Egyúttal felszólítják a kabinetet, hogy a "megbukott" rendelkezéseket ne írják bele az alaptörvénybe.
Az állam és egyház szétválasztása a demokratikus jogállami rendszer egyik alapja - fogalmaznak. A DK ezért figyelmezteti a kormányt, hogy "ne vállalkozzék Istennek sem kedves cselekedetekre", ne avatkozzon be a "legszentebb magánügybe", a hit- és az egyházi hovatartozás megvallásába.
Emellett felszólítják a kabinetet arra is, hogy ne írja bele "magánhasználatú, illegitim" alaptörvényébe a most "megbukott" rendelkezéseket. Ha ezt mégis megtennék, a DK minden lehetséges módon tiltakozásra szólít majd, a legvégső esetben pedig a következő kormány ezeket a törvényeket is el fogja törölni - teszik hozzá.
Az Alkotmánybíróság kedden hozta nyilvánosságra azt a döntését, amelyik szerint megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.
Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.
- MTI -