Befejeződött az Alcsúti Arborétum felújítása

Alcsútdoboz, 2012. június 5., kedd (MTI) – Befejeződött az Alcsúti Arborétum felújítása, a mintegy kétszázmillió forintos fejlesztés során a park növénygyűjteményének rekonstrukciója és dísztavának revitalizációja is megtörtént – hangzott el a projekt keddi zárórendezvényén.

Érdiné Szekeres Rozália, a Vidékfejlesztési Minisztérium természet-megőrzési főosztályának vezetője emlékeztetett rá, utoljára a nyolcvanas években végeztek műemléki felújítást a parkban. Reményét fejezte ki, hogy a fejlesztések révén a látogatószám emelkedése tovább folytatódik. Solymár András, az arborétum szakmai vezetője elmondta, hogy két alprojektből állt a negyvenhektáros angolpark felújítása, amelyre a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) nyertek 19 millió forintot. A dísztó medrét kikotorták, onnan mintegy 2.500 köbméter szerves anyagot távolítottak el. A támfalat újrarakták, megerősítették. A növényzet rekonstrukciója az arborétum területének mintegy felét érintette. Ennek során visszaszorították a nem kívánt növényzetet, illetve a cserje- és faállományt bővítették. Hatezer négyzetméteren 360 ezer évelő, hagymás virágot ültettek el: nárciszokat, tulipánokat és krókuszokat.

Elhangzott, hogy további pályázatokon kíván indulni a vagyonkezelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a parkot üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. A tervek szerint megújulna az egykori kastély déli szárnya, ahol konferenciák, kiállítások megrendezésére alkalmas látogatóközpont létesülne. Emellett szeretnék a műemléki védettséget élvező kerítést is visszaállítani. Az Alcsúti Arborétum létrejötte József nádor (1776-1847) nevéhez fűződik, aki alcsúti birtokán felépítette Magyarország legnagyobb klasszicista kastélyát, egy schönbrunni kertépítőmesterrel pedig megterveztette az ország egyik első tájképi kertjét, a táj természetes formáit utánzó angolparkját. Az arborétumba - amely valamikor a hazai növényhonosítási kísérletek egyik központja volt - az elmúlt évszázadokban számos egzotikus fát és sokféle növényt telepítettek. Faóriásai még ma is uralják a területet, közülük két öreg platán már két és fél, három évszázadot élt meg, de a famatuzsálemek között több 190 éves is található.