IMF-együttműködés - A The New York Times az IMF új finanszírozási formáiról és Magyarországról

Washington, 2011. november 23., szerda (MTI) - A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden bejelentett új finanszírozási eszközeiről és azok esetleges magyarországi alkalmazásáról olvasható cikk szerdán a The New York Times-ban.

Az IMF keddi bejelentéseit ismertető írásban a tekintélyes liberális amerikai napilap arra hívja fel a figyelmet, hogy az euróövezeti adósságválság miatt egyre több európai ország szembesül kedvezőtlenebb finanszírozási feltételekkel.

Emlékeztet: az IMF kedden új finanszírozási formákat jelentett be, így a korábbi Elővigyázatossági Hitelkeretet (PCL) helyét a rugalmasabb Elővigyázatossági és Likviditási Hitelkeret (PLL) veszi át.

A The New York Times írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az IMF szerepe egyre nagyobb lehet a válságkezelésben. A jelentős készpénztartalékokkal rendelkező államok, mint Kína és Brazília ugyanis leginkább az IMF közbenjárásával támogatnák az euróövezeti államokat szemben az euróövezeti vezetők által remélt közvetlen finanszírozási formákkal.

Az írás kiemeli: az olyan nagyobb európai államok mint Olaszország kimentése egyelőre túl nagy feladatnak tűnik a korlátozott kapacitásokkal rendelkező IMF számára. Az euróövezeti válságnak való kitettség által sújtott kisebb országok esetében azonban, az új finanszírozási forma, a PLL segíthet.

Az euróövezeten kívüli Magyarország hétfőn jelentette be hivatalosan, hogy hitelkeret biztosítását kérte az IMF-től és Európai Bizottságtól. A The New York Times megjegyzi: Magyarország nem szenved olyan súlyos adósságtehertől mint számos más európai ország, GDP-arányos államadósága mintegy 80 százalék az olasz 120 százalékkal szemben. Ennek ellenére, az euróövezeti gondok miatt finanszírozási néz szembe. A gyenge európai kereslet miatt csökkent a GDP növekedési üteme és gyengült a forint.

A magyar kormány azt közölte, hogy Magyarország "biztosítást" kért az IMF-től és a Bizottságtól. Közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium arra tett ígéretet, hogy az új megállapodás nem növeli az államadósságot és csupán biztosítási szerződés lenne a magyarországi befektetések bátorítása és a növekedés elősegítése érdekében" - írja a The New York Times.