Policy Solutions: Gál, Tabajdi és Bauer az év magyar EP-képviselője

Az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzés szerint Gál Kinga (Fidesz) kifejezetten eredményes évet tudhat maga mögött azzal, hogy két raportőri megbízatást is sikerrel fejezett be. Az alapvető jogok helyzetéről, majd a demokráciajogok és az emberi jogok terjesztésének pénzügyi eszközéről szóló jelentése kapott széleskörű támogatást. Gál Kinga emellett véleményezői munkát is végzett, ő volt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményről készült vélemény felelőse. Gál Kinga az alapvető emberi jogok és a kisebbségvédelem egyik legelismertebb uniós képviselője, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának vezetője - írták.

    Az intézet úgy látja, akárcsak a 2009-2014-es ciklus első évében, az elmúlt évben is a szocialisták delegációvezetője, Tabajdi Csaba politikai munkája volt a legkiemelkedőbb a magyar EP-képviselők közül. Az elemzés szerint Tabajdi Csaba működött közre magyar részről a szocialisták, a zöldek és a liberálisok közös, a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos határozatának megfogalmazásában, emellett 54 alkalommal szólalt fel az EP plenáris ülésén, a többi között annak érdekében, hogy Magyarország pénzt kapjon a vörösiszap-katasztrófa miatt az EU Szolidaritási Alapjából. Szorgalmazta Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elkezdését és kiállt Ukrajna vízummentessége mellett. Tabajdi Csaba nevéhez egy év alatt - nagyszámú felszólalásai mellett - három állásfoglalási nyilatkozat, hét parlamenti kérdés és egy írásos nyilatkozat kötődik.

Az év határon túli magyar EP-képviselője

    Bauer Edit (Magyar Koalíció Pártja) a Policy Solutions értékelése szerint szakpolitikai munkája alapján lett az év határon túli magyar EP-képviselője. Az emberkereskedelem megelőzéséről, az az elleni küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló jelentését szinte egyhangúlag szavazta meg az EP 2010 decemberében. A szlovákiai magyar képviselő emellett felelős volt a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményéért a demográfiai kihívások és a nemzedékek közötti szolidaritás témájában, és részt vett négy állásfoglalási indítvány kezdeményezésében is; ez utóbbiak jelentős részben nőjogi ügyeket érintettek. Bauer Edit a határon túli magyarsággal kapcsolatban több kérdést is feltett a bizottságnak, így például a kettős állampolgárságot felvevő szlovákok állampolgárságának megvonásával, illetve a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban.