Csupán 25 milliárdot lehet megtakarítani a hallgatói létszámkeret csökkentésével

A létszámkeret csökkentésével öt frissen érettségizett hallgatóból négy nem kerülhetne be egyetemre, főiskolára. A felsőoktatás helyzetét tovább nehezíti, hogy a jelenlegi intézményi struktúra átalakítására készülnek, azt azonban nem árulta el az államtitkárság, meddig tartanak az egyeztetések az intézmények vezetőivel.

A kormány tervei szerint a felsőfokú szakképzésre, alapképzésre és osztatlan képzésre jelenleg felvehető 53 ezer főről két lépésben 30 ezerre redukálódnák a férőhelyek száma. A 2011-ben összesen felvehető 75 ezer 200 államilag finanszírozott hallgató után 34,7 milliárd forint normatív képzési támogatást fizet ki az állam a felsőoktatási intézményeknek. Ha ebből levonják a mesterképzésben és a doktori képzésben részt vevőket, akkor már csak 54 ezer 300 főt és 19,6 milliárd forint állami támogatást találhat az államtitkár. Leegyszerűsített megközelítésben 30 ezer fő esetén összesen 8,8 milliárdos kiadáscsökkenés érhető el.

A képzési normatíva mellett léteznek még olyan támogatási jogcímek, amelyek a finanszírozott hallgatók létszámához kötődnek. Egy hallgató után egy évben 307 ezer 400 forintot kap egy felsőoktatási intézmény. A tervezett létszámcsökkentés esetén további 7,5 milliárd forint spórolható meg. Az államilag finanszírozott hallgatói létszámok csökkenése a kimeneti oldalon kormányzati beavatkozás nélkül is eredményez megtakarításokat. A bolognai képzési rendszer 2006-os indulása előtt meghirdetett, úgynevezett kifutó képzésekben még mindig található 10 ezer 600 olyan támogatott hallgató, akik 2013-ig bizonyosan elveszítik finanszírozási jogosultságukat. Ennek köszönhetően összességében 8,3 milliárd forint kiadáscsökkenés jelentkezhet.

A hallgatói létszámkeretek korlátozásával az elkövetkező három évben 16,3 milliárd megtakarítás érhető el, amit kiegészít a kifutó képzésekből származó 8,3 milliárd, így összességében ezzel a beavatkozással 24,6 milliárd spórolható meg 2013-ig.

Az említett változásokkal, az államilag támogatott létszámok csökkentésével a diákoknak 55,25 százalék esélyük lesz államilag támogatott képzésre bejutni, mint 2011-ben lett volna, azaz csak minden negyedik jelentkező remélhetne adóforintokból támogatott felsőfokú képzést. Az adott évben érettségizők csak a harmadát alkotják az összes felvételizőnek, így a középiskolából frissen kilépett diákok esélye a továbbtanulásra jelentősen beszűkül. A fel nem vett hallgatók erőteljes nyomást jelentenek majd mind a szociálpolitikai, mind a munkaügyi ellátórendszerre.

Az egyetemi városok szolgáltatói rosszul járnak az átalakítással, hiszen a fel nem vett csaknem 25 ezer hallgató nem fizet kollégiumi díjat, albérletet, nem vesz tömegközlekedési bérletet, nem jár moziba, nem vásárol. A keresletcsökkenést természetesen növelheti még a csökkenő hallgatói létszám miatt elbocsátott vendégoktatók helyi fogyasztásának kiesése is. Havi átlagos 50-70 ezer forintos hallgatói költéssel kalkulálva összességében 12,1 milliárd forint hiányzik majd az egyetemi városok szolgáltatóinak, vállalkozóinak zsebéből, ami elgondolkodtató annak tükrében, hogy az intézkedéssel elérhető megtakarítás ideális esetben sem lehet több 16,3 milliárd forintnál.
- Független Hírügynökség -