Húsz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz

– Az Európai Unió egy gazdasági, jogi és értékközösség, ami gazdasági együttműködésről, egy politikai akaratról és egy sokszínű kulturális közösségről szól – mondta el Pelczné Dr. Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék tagja, korábbi Európai Parlamenti képviselő abból az alkalomból, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei szervezete és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 20 éve az Európai Unióban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett csütörtökön Miskolcon a BOKIK székházban. Amikor 2004-ben beléptünk az unióba rögtön teljes jogú taggá váltunk azóta részt veszünk az összes folyamatban – hangsúlyozta az esemény moderátora. 

Beszédes számok

Az elmúlt 20 év vármegyei fejlesztési programjait illetően Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke a beszélgetés során többek között kifejtette hogyan fejlődött a vármegye gazdasága. 

– Az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott Borsod-Abaúj-Zemplén: ipari parkok, gyárak, infrastrukturális és turisztikai beruházások követték egymást. Magyarország gazdasági motorja lett Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. A 2022-es KSH adat alapján az ország ipari termelésének 9,8 százalékát vármegyénk adja. Ez a korábbi évekhez képest közel 2 százalékpontos javulást jelent – emelte ki. A TOP gazdaságfejlesztésre szánt forrásának, ezen belül is a foglalkoztatási paktumnak is köszönhetően az elmúlt időszakban 8500 vármegyében élő ember képzési, munkabér- és munkába járási támogatását biztosítottuk, ezzel több mint 6000 munkahely megtartásához járultunk hozzá. Az uniós támogatások gazdaságélénkítő hatása megfigyelhető a megnövekedett vállalkozási hajlandóságban, valamint az adózók számának növekedésében, a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra vetített mutatószámának 75 százalékos növekedésében – jelezte az elnökasszony.

Átalakult az ipar szerkezete

Veres Pál, Miskolc polgármestere többek között felidézte az egykor 200 ezres város gondokkal terhes történetét. 

– A nehézipar összeomlása következtében egész szakmák váltak feleslegessé, rengetegen vesztették el munkájukat, megindult az elvándorlás, elszegényedés – emlékeztetett. Ebben a helyzetben a város a kultúra és a turizmus segítségével fogalmazta újra önmagát, elindult a Vendégségben Miskolcon, Kocsonyafesztivál, Operafesztivál. Az ipar sem tűnt el ugyanakkor, hanem átfogalmazódott az egyetem, mint stabil utánpótlásképző bázis révén és megindult a nagy nemzetközi cégek idetelepülése – sorolta a polgármester. 

Prof. dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora a kutatás-fejlesztési-innovációs programok, és a hallgatói és oktatói mobilitás változását is érintette. Felidézte: pályája kezdetén uniós források segítségével évente egy-két hónapot kutatói ösztöndíjjal tudott tölteni többek között Grazban, Bécsben, Prágában, ennek haszna mai munkájában is megmutatkozik – emelte ki a rektor. A Miskolci Egyetem pedig az évek az átalakulások során vált az egyik legmeghatározóbb hazai felsőoktatási intézményévé az országnak. 

Bihall Tamás, a BOKIK elnöke visszaemlékezett a kamara kialakításának, megerősítésének történetére, a gazdaság alakulásának fordulataira. 

– A TOP 100-as kimutatások szerint 2005-ben még 2 milliárd 496 millió forinttal lehetett valaki első a rangsorban, ez mára 12,21 milliárd forint tehát a növekedés közel ötszörös – hangsúlyozta. Az ipar szerkezete is jelentősen átalakult a vegyipar helyébe az elektronika lépett, a Bosch csoport, a Jabil a Joyson vállalatok. Magáért beszél, hogy 2023-ban a miénk volt a legtöbb adót befizető vármegye országos szinten - mutatott rá az elnök.