Francia és Bundesliga csapat látókörében

A labdarúgó NB II-ben zsinórban háromszor kapott ki a KolorCity Kazincbarcikai SC együttese, azt követően, hogy előtte hat összecsapáson nem talált legyőzőre. A kék-sárgák keretében február eleje óta megtalálható Bacsa Patrik is. Az 1992-es, miskolci születésű csatár Győrből érkezett a vegyészvárosba.

– Ilyen a futball – kezdte a 235 NB I-es mérkőzést maga mögött tudó támadó. – Volt egy nagyon jó szériánk, de az előző hét sajnos nem úgy sikerült, ahogyan azt terveztük. A Siófok, a Soroksár és a Tiszakécske ellen is voltak fordulópontok, amikből ezen a három meccsen nem mi jöttünk ki jobban. A Balaton-partján kis túlzással arra rúgták a labdát a hazaiak, amerre álltak, nekünk kimaradt egy óriási helyzet, majd pár perccel később gólt kaptunk. A Soroksár ellen más felfogásban mentünk a pályára, végig támadtunk, helyzet volt helyzet hátán, nekünk állt a mérkőzés, de kihagytunk büntetőt, és szerencsétlen gólokat kaptunk. A Tiszakécske nem akart sok mindent csinálni, a fő céljuk az volt, hogy ne kapjanak ki. Felálltak öt védővel, igazából csak a mi futballunkat akarták megölni, elhárítani a magas labdákat, és megakadályozni, hogy a szélekről mögéjük menjünk. Tanulság, hogy a helyzeteinket jobb százalékban kell kihasználni, és nem szabad olyan hibákat elkövetnünk, amiket ellenfelünk megbüntethet. Ezen a három meccsen legrosszabb esetben is négy pontot kellett volna szereznünk, fájó vereség volt mindegyik. Mindháromszor a mérkőzés utolsó negyedében ment el az összecsapás, ebből a szempontból is egy tanulságos hét volt a múlt heti.

Figyelem a pedagógiára

Ezt követően így folytatta a KBSC csatára:

– Mindenki odateszi magát a pályán, ezzel nincs probléma – nyilatkozta Bacsa Patrik, aki a helyezést firtató kérdésre az alábbiakat mondta: – A kiesés szele, szerintem, már nem ér el bennünket, de az osztályozót is elkerülnénk. Lehet, elkövettük azt a hibát, hogy túlságosan előrefelé nézegettünk, hogy elérhető a középmezőny eleje is. Jelenleg öt pontra vagyunk az osztályozótól, nem szabad lankadni egy másodpercre sem. Amikor Barcikára érkeztem, kieső helyen voltunk, de szépen visszakapaszkodtunk. Jól játszottunk, nem érdemtelenül lépegettünk előre, győztünk le olyan jó csapatokat, mint a DVTK vagy a Haladás.

A 30 esztendős labdarúgó hozzáfűzte, annak idején, összetartáson, korosztályos válogatottnál találkozott már a KBSC jelenlegi szakvezetőjével, Csábi Józseffel, így ismerős volt számára a tréner, a felfogása.

– Látszik rajta, hogy magasabb szinten is dolgozott – fogalmazott Bacsa Patrik. – A pedagógiára is nagy figyelmet fordít, ügyel arra, hogy tűzben tartson bennünket, kiemeli a pozitív dolgokat, hogy legközelebb egyénileg és csapat szinten is jobbak legyünk.

Csak a cseresznye

A Miskolcon élő játékossal beszélgettünk a DVTK-ról is, persze nem kerülhettük meg a 2014-es, Újpest elleni Magyar Kupa döntőben szerzett találatát.

– Természetesen nézem, követem a Diósgyőrrel kapcsolatos dolgokat – mondta Bacsa Patrik. – Örülök az eredményeiknek, annak, hogy Bárdos Bence lehetőséget kap, és a fiatalok is, de több embert személyesen nem ismerek. A feljutás biztos, a DVTK-nak az NB I-ben kell lennie. A kupadöntős találatom nekem ritkábban jut eszembe, akkor jön elő, amikor ismerősökkel találkozom, történjen ez bárhol. Sok embernek ez ragadt meg leginkább a diósgyőri pályafutásomból. Kicsit csalódott vagyok, hogy nem nyertük meg, de így is nagyon szép emlék, mert másodikként is kijuthattunk az Európa Ligába. A cseresznye ugyan lemaradt a torta tetejéről, de szinte olyan, mintha nyertük volna. Odafutottam az ultrák elé, magukhoz húztak, az ott lévő rács helye egy ideig ott volt a mellkasomon, annyira megnyomott.

Le Havre, Slask, Lech

Az idő tájt, 2013-ban, 2014-ben arról lehetett hallani, hogy a diósgyőri játékosnak vannak külföldi lehetőségei is.

– Ez tényleg így volt – vallotta be a 2-szeres U19-es, 7-szeres U21-es válogatott. – Franciaországból az akkor második ligás Le Havre érdeklődött, Lengyelországból a Slask Wroclaw, és a Lech Poznan, és tudomásom szerint a német Bundesliga 2-ből is figyelt egy klub. Volt, ami eljutott hozzám, volt, ami nem. Ezek sajnos meghiúsultak, de itthonról is kerestek, azonban úgy gondoltam, ha a DVTK-tól elmegyek, az csak külföld lehet, más magyar klub nem.  

Hogy vannak-e még élvonalbeli ambíciói, arról az alábbiakat fogalmazta meg a két gyermekes családapa.

– Még nem mondtam le róla – közölte. – Ebben a pillanatban az a legfontosabb, hogy a Barcikával érjük el a célt, aztán meglátjuk, mit hoz a jövő. Folyamatosan azért dolgozom, hogy jól teljesítsek, ugyanolyan erőben érzem magam, mint pár éve, a játékot tekintve még érettebb is lettem. A kor önmagában nem kizáró ok az NB I-re, illetve, hogy valaki ott legyen a spiccen, erre vannak hazai és nemzetközi példák is.

A váltásról

– Győrben már decemberben beszélgettünk róla, ha sikerül csapatot találnom, eljöhetek, ez a legjobb mindkét félnek. Bár már ekkortól tárgyaltam a KBSC-vel, a téli felkészülést még az ETO-nál kezdtem el. Volt még egy-két ajánlatom máshonnan, de úgy voltunk, ha lehet, jöjjünk haza, hiszen Miskolcon születtem, itt nevelkedtem. Jól érzem magam Barcikán, baráti a társaság, családias a hangulat – avatott be a részletekbe Bacsa Patrik.