A vége nem jó, a lőlap igen

Olyan ritkán fordul elő az Erste Ligában, hogy a más országból érkezett vendégek több játékost neveznek, mint a hazaiak, a csíkszeredai találkozón azonban ez történt: a Macik kettővel múlták felül az otthoniak létszámát. A beküldött kapusok esete pedig még különlegesebb, hiszen Adorján Attila és Kiss Bence állt a ketrec elé. Nem is olyan régen még mindketten a miskolciaknál védtek, és egymás cseréi voltak. Miután egy nappal korábban a csíkiek kiütötték az arany­éremre is esélyes Fradit, ők számítottak az összecsapás abszolút esélyesének.

Sima volt az első

A székelyföldi alakulat a 9. percben a harmadik soros Gecse révén szerzett vezetést (1–0), majd fél perc múlva ­Wehrs fogásért kapott kisbüntetést, a miskolciaknak azonban sikerült kizárniuk a kapu elől a lövőhelyzetbe kerülteket, és a palánkoknál is jól dolgoztak. A piros-fehéreknél a 16. percben hat mezőnyjátékos csúszott a jégre, ezért következett a kétperces csapatbüntetés. Ennek letelte előtt 16 másodperccel addig kavart az SC gárdája, amíg a védő Kulyashnak sikerült a hálóba csempésznie a korongot (2–0).

Walker szépített

Az első harmad végén Szirányit fogásért jutalmazták két perccel, kiültetése azonban már áthúzódott a középső szakaszra. A kapura lövések 14–10-es aránya a kétgólos előny ellenére nem árulkodott a pálya feldűléséről.

Doetzel százhúszasát követően Fodor Cs. betermelte a következőt (3–0), majd Sofron, Fodor Cs. és Gecse büntetését sem volt képes gólra váltani a Diósgyőr. Ami nem ment öt a négy ellen, ment teljes létszámnál: a 36. percben Walker ismét bevágta a tőle már megszokott találatát (3–1), így pedig mindjárt szebben mutatott a tábla. A második dudaszó előtt még Galanisz gáncsolt, büntetését azonban ismét megtörte a harmad vége. A célzási mutató (12–14, összesítve: 26–24) arról árulkodott, hogy a DVTK pariban volt ellenfelével.

Az utolsó felvonás nagy kérdését az adta, hogy tudnak-e tovább araszolni a Jegesmacik, vagy a negyedikkel végleg eldöntik a pontok sorsát a csíkszeredaiak. Mivel a 47. percben Sofron feltette az i-re a pontot (4–1), már nem volt min vitázni, a kiállításoknak sem volt különösebb jelentőségük. A biztos hazai siker ellenére komoly fegyvertény a lőlap: 37–39 a Macik javára.

A Gyergyó ellen

Folytatás: vasárnap 17 óra 30 perctől Gyergyószentmiklóson, a Gyergyói HK – DVTK Jegesmedvék meccsel.

SC Csíkszereda vs. DVTK Jegesmedvék 4–1 (2–0, 1–1, 1–0)

Csíkszereda, 650 néző. V.: Crisan, Sikó (Bandi, Filip).

SC Csíkszereda: Adorján – Kubat, Salló, Péter B. (1), Rokaly Sz. (1), Sofron 1 – Kulyash 1 (1), Láday, Fodor Cs. 1 (1), Skachkov (1), Stach (1) – Gecse 1, Reisz, Becze T. (1), Bíró T., Péter A. (1) – Bajko, Casaneanu. Vezetőedző: Hozó Levente.

DVTK Jegesmedvék: Kiss B. (Praták) – Hyvarinen (1), Wehrs (1), Walker 1, Elgestal, Galajda – Szirányi, Doetzel, Szabad, Miskolczi, Ritó – Farkas O., Vojtkó, Galanisz, Lövei, Mattyasovszky – Hadobás, Mihalik, Pecsét, Farkas M. Vezetőedző: Tokaji Viktor.

Kiállítások: 8, ill. 16 perc.

Hozó Levente: – A tegnapi, Ferencváros elleni mérkőzés sokat kivett belőlünk, ráadásul pár játékosunk ki is esett a sorból. Ma este, amikor kellett, meg tudtunk villanni. Megvoltak a lehetőségeink emberelőnyben is, de nem tudtuk őket mind kihasználni. Mindig van javítanivaló, de az eredményeink jók. Le a kalappal a Miskolc előtt, végig küzdött, és nem adta fel. Ennél több kell tőlünk a Debrecen ellen.

Tokaji Viktor: – Számunkra az volt a nagy kérdés, hogy a Brassó elleni, nagy gólkülönbségű vereség után meg tudjuk-e újra találni saját magunkat. Ez sikerült, hiszen felálltunk, és karaktert mutattunk, ennek a mérkőzésnek ez volt a legnagyobb hozadéka. A gólszerzéssel azonban hadilábon állunk, valószínű, ezen még többet kell dolgoznunk. A találkozó második felében több helyzetet dolgoztunk ki, irányítani is tudtunk, de ezt a sportot gólra játsszák.

(A borítóképen: A piros-fehérek vereségük ellenére jól tartották magukat)