A ráadásban kaptak ki a Macik

A Tipsport Extraliga 46. fordulója alsóházi „rangadót” hozott: a Macik Érsekújvárra látogattak. A miskolciak soraiból ezúttal is hiányzott Osterberg és Rundqvist, a fiatalok közül pedig Galajda tartott a társasággal.

Varga és Walker

Az első tíz percben tizenegy korongejtés történt, a hét hazai kísérletet három vendéglövés fűszerezte. Közben Vas kiállítását is túlélte a Diósgyőr, de jött Wehrs kiküldése is. Ebből a 9. percben Varga kicsit balról, 5 méterről betalált (1–0). A borsodiaknak ez nem szegte a kedvét, és 13:18-nál a rendkívül gólerős Walker teljes létszám mellett szemből, 4 méterről egyenlített (1–1), így minden kezdődött elölről. Az első szakasz 14–10-es lőlap mellett ért véget.

A középső harmad kiegyenlített játékkal folytatódott, mindkét gárda tagjai érezték, hogy fontos a vezetés megszerzése, ezért a biztonsági játékra törekedtek, és kevesebbet kockáztattak. A 32. percben Anderson kapott kisbüntetést, társai kivédekezték a mínusz létszámot. A 36. percben rosszabbul jártak a hazaiak, akik közül Majdant ültették ki, és ebből a négy az öt elleni szituációból Anderson révén előnyt csiholtak ki a vendégek (1–2). A játékrész utolsó két percét Galanisz fegyelmezése miatt már szinte végig eggyel kevesebben vívták a Jegesmacik, de túlélték a kritikus pillanatokat, így jó esélyekkel tértek pihenőre. A 2 és 8 perces kiállítási arány, valamint a 24–17-es célzás arról árulkodott, hogy Vasék nagyot küzdöttek.

Az utolsó felvonást Fereta kiállítása nyitotta meg, a kétpercesén túl tíz fegyelmit is kapott (utóbbi azonban nem jelent létszámhátrányt). Az aréna órája 47:09-nél tartott, amikor Jurik egyenlített (2–2), a Tokaji-legénység azonban nem hagyta ennyiben, és a 49. percben Gőz révén újra átvette a vezetést (2–3). Az 50. percben Galajdánt küldték ki pihenni, ebből a szituációból pedig összehozta egyenlítő gólját az Érsekújvár, Clarke volt eredményes (3–3). Ekkor őrült roham kezdődött a rendes játékidős sikerért és a vele járó három pontért, a hálók azonban minden igyekezet ellenére is érintetlenek maradtak, ezért következett az öt perc hosszabbítás, három a három ellen. A ráadás a HC Mikron gárdájának diadalát hozta, 61:48-nál ugyanis Varga beütötte a mindent eldöntő gólt (4–3), így az otthoniak két, a magyarok pedig egy ponttal gazdagodtak, de a két alakulat közötti különbség tizenkettőre nőtt, ez pedig négy fordulóval a vége előtt a Nové Zámkyval szemben behozhatatlan. Végül a statisztika: 35–30 volt a célzási arány.

A HC ’05 Banská Bystrica – HKM Zvolen meccsen a vendégek hosszabbítás után 3–2-re győztek, így a hazaiak pontot szereztek, előnyük tizenegy a miskolciakkal szemben.

HC Mikron Nové Zámky – DVTK Jegesmedvék 4–3 (1–1, 0–1, 2–1, 1–0) – hosszabbítás után

Érsekújvár, nézők nélkül. V.: Orolin, Korba – Soltés, J. Konc (szlovákok).

HC Mikron Nové Zámky: Kiviaho – Vastila, Hain, Jurik 1, Iacobellis (3), Varga 2 (1) – Roman, Clarke 1 (1), Obdrzálek, Seppanen, Okolicány – Holenda (1), Fereta, Rogon, Doggett, Stevuliak – Petrik, Seliga, Majdan, Ondrusek, Zahradnik – Lackovic (kapus). Vezetőedző: Majoross Gergely.

DVTK Jegesmedvék: Adorján – Wehrs (1), Fredriksson, Walker 1 (2), Vas, Anderson 1 (2) – Szirányi, Kiss D., Csányi, Galanisz, Magosi – Gőz 1 (1), Láda B., Rokaly, Miskolczi, Lövei – Vojtkó, Ritó, Galajda – Kiss B. (kapus). Vezetőedző: Tokaji Viktor.

Kiállítások: 6, ill. 10 perc.

Majoross Gergely: – Ahogyan az várható volt, nagy csatát vívtunk. Váltakozó teljesítményt nyújtottunk, és dicséretes, hogy kétszeri hátrányból álltunk fel, és a ráadásban a győzelmet is kicsikartuk.

Tokaji Viktor: – Nagyot hokiztak ma a játékosok és közel voltunk a bravúrhoz, mert a három pont megszerzése olyan szempontból bravúrnak számított volna, hogy a két toplégiósunk nélkül álltunk ki. Ezen kívül jópáran kisebb sérüléssel vállalták a meccset, nyilván ezek nem kifogások, csak tények. Ezért mondom, hogy a három pont bravúr lett volna és ez abszolút benne volt a meccsben. Volt a meccsnek egy fordulópontja, ami egy kiállítás volt, innen nem tudtunk megújulni és nem tudtuk gólra váltani a játékban kialakított előnyünket. Próbálkoztunk kapuslehozatallal, szemben álltunk a kapussal, de ezek nem sikerültek, és ahogy ilyenkor lenni szokott, a hosszabbításban egy elnézett szituációból született meg a hazai csapat győztes gólja. Ettől függetlenül büszke vagyok a csapatra, mindent kitettek az asztalra. A saját büszkeségünk kell, hogy vigyen tovább minket, mert úgy gondolom, hogy ez a csapat most kezd igazán csapattá érni. Mindenkinek ki kell venni a részét a játékból és ebben a helyzetben, amiben most vagyunk, nincsen helye annak, hogy bárki is azt gondolja, hogy kényelmes pozícióban van, és mindenkinek egyet előre kell lépni. Ezt láttam ma a csapaton, de ez csak egy pontra volt elég sajnos.

(Borítóképünk illusztráció, nem a mostani mérkőzésen készült!)