A történelem darabjai: nemzeti kincsek érkeztek Edelénybe (fotókkal)

A kiállítások megnyitását megelőzően köszöntőt mondott Szabó Gergely, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés alelnöke. Arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy az örökségünket meg kell becsülnünk, őriznünk és gyarapítanunk kell. Maga a kastély is impozáns, a történelem része, méltó helyszíne annak a három kiállításnak, melyben a nemzet kincsei: a régészeti leletek, tárgyak és fotók most helyet kaptak.

A helyi identitást erősíti

Ezen a vidéken az emberek talán még jobban ragaszkodnak a kulturális örökségükhöz, mint a gazdagabb vidékek lakói – állapította meg Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményekért felelős főigazgató-helyettese. „Közösség és identitás” ezzel a két szóval jól lehet jellemezni azt a három kiállítást, amelyeknek teljes anyagából hoztak ízelítőt Edelénybe. A „Tandem. Kerékpár és fényképezés” című fotó tárlaton a kerékpárosok közössége jelenik meg. Majd még erősebben megmutatkozik a „Kincset érő közösség” című kiállításon, ahol a régészethez vonzódó önkéntesek munkáját láthatjuk. A harmadik gyűjteményben „Tarsolylemezek, a honfoglaló elit kincsei” címmel pedig a nemzeti identitás még magasabb szintjét lehet megismerni. A tarsolylemezek szimbolikája, jelentéstartalma bepillantást enged őseink világába – tudatta a főigazgató-helyettes.

A múlt találkozása a jelennel

A kiállításokat ingyen tekinthetik meg a családok a hétköznapokon, illetve három novemberi hétvégén keresztül minden érdeklődőt várnak közösségi fesztiváljaikra is - hangsúlyozta Demeter Zoltán, a térség országgyűlési képviselője. Hozzátette: az edelényi kastélyban a magyar kulturális örökségünk különböző szegmenseivel ismerkedhetnek meg. A múzeumok és kastélyok falai között átlényegül az idő, a múlt és a jelen találkozik, a látogatók pedig részesei ennek a folyamatnak.

Önkéntesek, akik megőrzik a kincseket

A megnyitó beszédek után tárlatvezetést tartottak a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei. Vida István régész, numizmatikus a „Kincset érő közösség” című kiállításon az Árpád- és hun-kori leletek, csatok, használati tárgyak között kalauzolta a látogatókat. A tárlat az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő.

A viselője előkelőségét mutatta

Fülöp Réka régész a „Tarsolylemezek, a honfoglaló elit kincsei” című tárlaton vezette be a résztvevőket a tarsolyok világába. A tarsoly a honfoglalás kori fegyverviselő férfiak jellegzetes viseleti darabja volt, melyben mindennapos használati tárgyaikat tartották. A jellemzően bőrből készült tarsolyok fedelét esetenként bronz- vagy aranyozott ezüstveretekkel, máskor összefüggő nemesfém tarsolylemezzel díszítették. A tarsolydíszek egyes vélemények szerint a fejedelmi család szolgálatában álló előkelők kitüntető hatalmi jelvényei voltak. E különleges 10. századi tárgycsoportból mindössze néhány tucatot ismer a régészet, zömük a Felső-Tisza vidékéről, a Dunántúlról, illetve a Felvidékről került elő.

Történelem a bicikliben

A „Tandem. Kerékpár és fényképezés” című fotó kiállítás a kastély kertjében kapott helyet. Sóti Lajos muzeológus elmondta, hogy a tárlat egy könyv anyagából született kivonat. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteményéből válogatott fényképeken keresztül a kerékpározás és a fényképezés 150 éves párhuzamos történetét mutatja be.