Miskolcon járt az ereklye

Augusztus 20-án nem pusztán a magyar állam megalapítását ünnepeljük, hanem egy ezeréves keresztény alapokon álló országét. Szent István döntése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nép hányattatott sorsa ellenére a történelem viharai között is fenn tudott maradni a Kárpát-medencében.

Apostoli szent király

– Óriási dolog, hogy a magyar szentek közül Árpád-házi Szent Erzsébet mellett Szent Istvánt is az egész világon tisztelik. A magyarság szempontjából pedig apostoli király, ami azt jelenti, hogy a keresztény hit terjesztésére hívta meg a pápa – tudatta Juhász Ferenc atya, a Mindszenti templom plébánosa.

– Apostoli feladatai között említhetjük, hogy minden tíz falu számára templomot emelt, elrendelte a vasárnap megszentelését, papokat és szerzeteseket hívott meg, székesegyházat, apátságot és kolostorokat épített. Szent István munkája azonban több, mint egy hittérítőé, hiszen a 10–11. század Európájában a kereszténység felvétele a magyar nemzet egységben való megmaradását szolgálta. István király, miután örökös nélkül maradt, Szűz Mária pártfogásába ajánlotta

az országot.

– Első szent királyunk, korábbi nevén Vajk, megkeresztelésekor az István nevet kapta, István diakónus után, aki először halt mártírhalált. István vértanú Krisztus kereszthalálát és feltámadását követően az első volt, akit megköveztek a keresztény hitéért. István királyt 1000-ben koronázták meg, és 1038. augusztus 15-én halt meg. A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában temették el. A világegyházban augusztus 16-át tartják Szent István ünnepének. Mára a magyar katolikusok számára egy ünnepkört képez augusztus 15-e, azaz Nagyboldogasszony napja, amikor Szűz Mária mennybemenetelére emlékezünk és augusztus 20-a, amikor 1083-ban István királyt szentté avatták. Ennek azért van jelentősége, mert Szent István, miután egyetlen örököse, Szent Imre herceg meghalt, a Szűzanyának ajánlotta fel Magyarországot – magyarázta a plébános.

Idén a vírushelyzet miatt augusztus 20-át családiasabban ünnepelte az egyház.

– Az ünnepi szertartásokat a legtöbb templomban most is megtartották. A városi ünnepélyeken pedig a keresztény felekezetek papjai, lelkészei áldották meg az új kenyeret. Magyarország legnagyobb körmenete, a Szent Jobb-körmenet, az idei évben elmaradt. Ilyenkor István király jobb kezének ereklyéjét szokták körbehordozni, amit egyébként a Szent István-bazilikában őriznek. 1938-ban az egész országot bejárta a Szent Jobb.

Augusztus 14–16. között a miskolc-selyemréti Szent István király-plébániára látogatott a maconkai Szent István-ereklye, István király egy ujjcsontja. Emellett Krakkóban, az Isteni Irgalmasság bazilika alatt lévő Communio Sanctorum kápolnában van még egy ujjpercereklye tőle, sorolta Juhász Ferenc atya.

(A borítóképen: A selyemréti templomban láthatták a hívek Szent István király csontereklyéjét)