A kortárs magyar irodalom meghatározó alakja volt – Csorba Piroskára emlékeztek

Csorba Piroska emlékestet rendeztek április 12-én a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. A szervezők – a Magyar Írószövetség Észak-Magyarországi csoportja és Parázs István újságíró, Csorba Piroska férje – igazán személyes hangulatú, különleges estével ajándékozták meg a résztvevőket.

Gárdonyi Edina

Csorba Piroskára emlékeztek az est résztvevői

Fotó: Gárdonyi Edina

Csorba Piroska – januárban elhunyt Szabó Lőrinc irodalmi díjas, Megyei Príma-díjas költő, író, tanár, tankönyvíró, aki Miskolc városától Pro Urbe címet is kapott – gazdag életművéből versek és kisprózai művek hangzottak el pályatársak, színművészek és a város meghatározó, kulturálisan aktív résztvevői tolmácsolásában, akik Csorba Piroska verseit, prózáit kiadóként gondozták.

Számos versformában alkotott

A gyermekverseken át a tájleíró költeményekig, a filozófiai jellegű költeményekig, a létösszegző versekig, a gyászversekig, siratóversekig számos témát dolgozott fel, számos versformában. Aligha létezik olyan versforma, amit ne próbált volna ki életének aktív évtizedei alatt, és aligha létezik a kortárs magyar irodalomban olyan szerző, aki rajta kívül ennyire otthonosan mozgott volna a haikutól kezdve a szonettekig, amihez bizony komoly verstani tudás szükségeltetik

– vezette fel az estét Kégl Ildikó író, költő, az emlékest egyik szervezője.
Nem csupán egy felolvasóesten vehetett részt a közönség, hiszen minden közreműködő pár mondatban felelevenítette a néhai szerzőhöz fűződő szakmai és baráti kapcsolatát.
Fecske Csaba József Attila-díjas költő elmondta, hogy fél évszázados barátság fűzte Csorba Piroskához, 1974-ben találkoztak először, nagyon szerették egymás munkáit és személyiségét is. Csorba Piroska volt az, aki az első igazán átfogó tudományos munkát készítette Fecske Csaba életművéből, hiszen az egyetemi szakdolgozatát az ő költészetéből írta, ráadásul titokban, amivel hatalmas örömet szerzett neki.

Szenvedélyesen szerette Miskolcot

Dr. Kóczi Rozália író A nyitott kapuk városa című verssel – amit fel is olvasott – kapcsolatban elmesélte, hogy idegenvezetőként, amikor a Sötétkapu előtt haladva a kapukról mesél a turistáknak, akkor mindig idézi ezt az alkotást. Dr. Jacsó Pál kiemelte, hogy a néhai szerző lokálpatrióta is volt, erősen kötődött Miskolc városához, így ehhez kapcsolódva a játékos, „Miskóc” című verset választotta a hatalmas életműből.

Új fogalmat alkotott

Finta Éva József Attila-díjas költő is méltatta Csorba Piroska munkásságát. Véleménye szerint az általa előadott A kövek nem hervadnak el című vers szövegének olyan ereje van, hogy talán az életmű egyik legerősebb darabja. Az ebben a versben megjelenő özvegy csecsemő egy Csorba Piroska által alkotott fogalom – tette hozzá.

Színdarabokat is írt

Amikor Piroska meghalt, nem sokkal a halála után a színházban Egy óra versek közt című előadást rendeztünk a tiszteletére , akkor hangzott el ez a vers, amit Vass Tibortól kaptam, mert ez a vers kötetben nem jelent meg

– mondta Seres Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze a Megmondás című, általa előadott versről. Ezután felidézte közös projektjüket, mikor a Déryné, a csalogány színművéből rendezett zenés játékot, amit többször is előadhattak.

Arany Miskolc

Borkuti László, aki a Bíbor kiadó vezetőjeként több kötetét is gondozta hangsúlyozta, hogy Csorba Piroska végtelenül szerény ember, ízig-vérig pedagógus és ízig-vérig költő volt. Elmondta, hogy talán az Arany Miskolc című kötetre – amelynek az illusztrátora, Szaniszlóné Kövesdi Judit is a közönség soraiban ült – a legbüszkébb, hiszen a két csodálatos művész – a szerző és az illusztrátor – talán az ő közreműködésének köszönhette barátságát.
„Jött egy telefon, hogy Szolnokon megalakult az Arany Miskolc Olvasókör és Törökszentmiklóson is működik egy ilyen néven, ugyanis mindenkinek van Miskolchoz kapcsolata, de ilyen kötetet egy város sem tud felmutatni” – fűzte hozzá a kötettel kapcsolatban Parázs István, Csorba Piroska özvegye. Majd több megható történetet is mesélt felesége utolsó éveiből, azokról az időkről is, amikor betegsége már elhatalmasodott rajta. Azt is megosztotta a közönséggel, mit jelent neki a Bereti Gábor irodalomtörténész által előadott Folytatásom című vers, amit a felesége hozzá írt ötven évvel ezelőtt, és amit Csorba Piroska halála után szavalt abban a két órában, amíg utoljára mellette lehetett.
Az emlékesten közreműködött még Bereti Gábor irodalomtörténész, Filip Gabriella, Némethi Lajos Szabó Lőrinc-díjas költő és Balázs F. Attila költő, műfordító is. Meglepetésként, hogy ne szomorúan érjen véget az este Parázs István, Finta Éva és Némethi Lajos előadták Csorba Piroska Szélhálmosok című színdarabját.