Interjú: Bánné dr. Gál Boglárkával, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnökével

2024.01.22. 17:31

„Minden fejlesztésünk akkor lesz sikeres, ha családközpontú”

A vármegye eredményeiről és lehetőségeiről beszélgettünk Bánné dr. Gál Boglárkával, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnökével.

Csákó Attila

Bánné dr. Gál Boglárka

Fotó: Ádám János

 "Vármegyénk sereghajtóból az ország egyik fő gazdasági motorja lett. Egy olyan időszak kezdetén állunk, ami sok jót hozhat vármegyénknek, a régiónak, Magyarországnak" – nyilatkozta lapunknak Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke. Kiemelte: a kihívásokra, gondokra a családbarát programokkal és gazdaságfejlesztéssel adnak választ. Az edelényi kastélyt pedig sikerült élettel megtölteniük. Interjúnkból azt is megtudhatják, milyen céljaik vannak, hogy milyen hely lehet 2030-ra régiónk. 

Tízes skálán hány pontot adna magának és az ön által vezetett intézménynek az elmúlt évek és 2023-as teljesítményére?

Erre találták ki a demokratikus választási rendszert. Voksoláskor a vármegyében élők osztályoznak minket, és ez így van jól. A demokrácia csodálatos intézmény, amelyben nem kell magunkat osztályoznunk. A mi dolgunk az évenkénti számvetés, az összegzés, a célok meghatározása, ehhez tervek hozzárendelése, majd annak vizsgálata, elértük-e céljainkat. Az összegzéssel egységében látjuk munkánk hasznosságát, és megtudjuk azt is, hol tartunk a választóknak tett ígéreteink megvalósításában. A tavalyi évre azt mondhatjuk, a családbarát fejlesztések és a gazdaságfejlesztés éve volt. Ismerem a vármegye főbb kihívásait, gondjait, ahogy a problémákra adható válaszokat is, amit két szóval lehet jellemezni a legjobban: családbarát fejlesztések és gazdaságfejlesztés. Ahogyan az évértékelő után tartott sajtótájékoztatón maga Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter úr mondta: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye felzárkózása rendkívül sikeres, és az itt megszerzett tapasztalatok jó példaként szolgálnak más vármegye felzárkózásához is. Azt is miniszter úr mondta, hogy az eddigi eredményeket áttekintve az „egyik legnagyszerűbb fejlődést felmutatni tudó vármegyék közé” tartozunk az országban. 

Családközpontú fejlesztések 

Mitől sikeres, mitől lehet sikeres a gazdaságfejlesztés? 

Minden fejlesztésünk akkor lesz sikeres, ha családközpontú. Nekem is van családom, vannak gyermekeim, így pontosan tudom, hogy milyen fontos például egy bölcsőde, óvoda vagy iskola megléte, közelsége. Egy család csak olyan helyen fog otthonra találni, ahol jól érzi magát. Ehhez viszont fejlesztésekre van szükség – családbarát fejlesztésekre. Ezzel együtt hangsúlyosan foglalkozni kell a gazdaságfejlesztéssel, új munkahelyek létrehozásával, régiek megtartásával, mert a családbarát fejlesztések csak akkor lehetnek sikeresek, ha a család munkaképes tagjainak van hol dolgozniuk. 

133 milliárd forint 

Mennyi pénz jött a vármegyébe az előző fejlesztési ciklus alatt, ezek hogyan hasznosultak? 

A vármegye települései a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak (TOP) köszönhetően a fejlesztési időszak elején 93 milliárd forintból, a költségnövekményekkel, többletforrásokkal pedig a fejlesztési időszak végére már 133 milliárd forintból gazdálkodhattak. Ezt jelenti, hogy 40 milliárd forinttal több jutott az itt élő családok életminőségének javítására, a vármegye településeinek fejlesztésére és környezetük védelmére, önkormányzatunknak és a magyar kormánynak köszönhetően. 

A pénzek hasznosulását hogyan, milyen módszerrel mérik? 

Számomra az egyetlen mérőszám az eredményesség. Azért dolgozom képviselő társaimmal, illetve az országgyűlési képviselőkkel együtt, hogy az önkormányzatok megvalósíthassák álmaikat, amelyekkel az itt élő embereket, családokat támogatjuk. Először meghallgattuk az embereket, a települési önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a gazdasági szereplőket, összegyűjtöttük az általuk felvázolt több mint kétezer projektet, ezek alapján fejlesztési tervet, stratégiát készítettünk a vármegyére, ezzel a magyar kormány által biztosított forrásokat a helyi igényekhez alakítottuk. 

Banne-dr-Gal-Boglarka-08-aj
Fotó: Ádám János

„A munkában hiszek...” 

Mennyire tud együtt dolgozni az önnel nem azonos gondolkodású településvezetőkkel? Például egy baloldali polgármesternek is felveszi a telefonját? 

Mások telefonját, legyen az jobb- vagy baloldali, nem szoktam felvenni, a saját telefonom is elégszer csörög. De a viccet félretéve, én a munkában hiszek. Az, aki Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye fejlődéséért szeretne tenni, dolgozni, az nálam nyitott kapukat dönget. 

A munkahelyteremtésben és a munkanélküliség további leszorításában mennyit fejlődött a vármegye, és mi a cél? 

A TOP gazdaságfejlesztésre szánt forrásának, ezen belül is a foglalkoztatási paktumnak is köszönhetően az elmúlt időszakban 8500 vármegyében élő ember képzési, munkabér- és munkába járási támogatását biztosítottuk, ezzel több mint 6000 munkahely megtartásához járultunk hozzá. A TOP Pluszban, a foglalkoztatási paktum folytatásaként a Paktum 2-ben visszük tovább a vármegye foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési, valamint befektetésösztönzési tevékenységeit. Célunk a gazdasági fejlődés elősegítése mellett a munkanélküliség csökkentése, a munkahelyek megtartása és legfőképp az, hogy a képzett fiatalok itt maradjanak vagy visszatérjenek vármegyénkbe. 

Gazdasági motor

Kormányzati cél és törekvés, hogy a hazákba érkező külföldi befektetők és források jelentős részét Északkelet-Magyarországra irányítják. Mit profitálhat ebből vármegyénk? 

Egy olyan időszak kezdetén állunk, ami sok jót hozhat vármegyénknek, a régiónak, Magyarországnak és Európának is. Vármegyénk sereghajtóból az ország egyik fő gazdasági motorja lett. A KSH 2022-es adatai (tavalyi adat még nincs – a szerk.) alapján az ország ipari termelésének 9,8 százalékát vármegyénk adja. Ez a korábbi évekhez képest közel 2 százalékpontos javulás. Ahogyan Navracsics miniszter úr is fogalmazott: a jóléti sáv már nemcsak Budapestet és a Dunántúl egy részét érinti, hanem elhúzódott keletre, ide felénk is. Azt mondta, és ezzel maximálisan egyetértek, hogy ez nem azt jelenti, hogy itt minden rendben van, de vármegyénk felzárkózása rendkívül sikeres. 

Fontos az identitás

Milyen kitörési pontjai vannak, lehetnek a vármegyének? 

Elindultunk egy olyan úton, amelynek vannak eredményei, munkánkat elismerik, a kitörési pontok megvannak, haladni kell tovább. A fejlesztések mellett kell egy erősebb kötelék is, amit úgy hívnak, hogy helyi identitás, hogy lakosságát megtartó része legyünk az országnak. Ehhez a gazdasági fejlődés, a munkahelyek gyarapítása vagy megtartása mellett kell az a fajta lelki plusz, az a fajta érzelmi többlet, sajátosság, amely vonzóvá teszi vármegyénket. 

Hogyan segítik ezt elő? 

Önkormányzatunk identitáserősítő programsorozatának lényege, hogy segítsük felfedezni az értékeinket, hogy teret adjunk közösségeinknek, és végül megmutassuk az országnak, hogy milyen jó hely Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. Ez tulajdonképpen önmarketing, mai divatos szóval self-branding. Emellett ma már tudományos kutatásokkal alátámasztott, hogy a településhez, térséghez kötődés a társadalmi aktivitással és együttműködéssel növelhető. Ezeket az identitás további erősítése projektünkben a vármegye 113 településén 41-féle programtípussal valósítottuk meg, ezekkel közvetlenül 50 ezer embert szólítottunk meg. 

Gondolom, ennek része a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Értéktár, amelynek tíz éve ön az elnöke. 

Igen. A szívemhez közel áll, mert bemutatja a vármegyében élő közösségek legfontosabb értékeit. Ezzel pedig tovább erősítjük vármegyei identitásunkat. Értékeink száma évről évre növekszik, eddig összesen 260 darab értéket tartunk számon. 

Minden ember fontos!

A gazdaságfejlesztés kapcsán a jövőbeli beruházásokhoz lesz elég munkás, értelmiségi, szakember? 

Elindultunk azon az úton, amelyen haladva, terveinkhez tartva magunkat, célba érhetünk. Vármegyénk megtartóereje évről évre javul, és hiszem, hogy ebben szerepet játszik identitáserősítő programunk is. 

Elvándorlás: a középmezőnyben 

Prioritás a fiatalok itthon tartása, visszacsábítása. Mennyire elégedett az ebben elért eredményekkel? 

Ebben talán soha nem lehetek elégedett. Az azt jelentené, hogy nem látok még több lehetőséget a vármegyénkben. Fejlődni azonban mindig lehet. De nem lehetek elégedetlen sem, hiszen a KSH elvándorlást elemző adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye az országban az erős középmezőnyhöz tartozik abból a szempontból, hogy az itt élők nem szívesen költöznek el az ország más részére, vagy éppen külföldre. Van még munkánk ezen a területen is, de a számok azt mutatják, jó úton járunk. 

Élettel teli edelényi kastély

Korábban balliberális politikusok részéről folyt az „aggódás” az edelényi kastély kapcsán, hogy az majd általuk oligarchának nevezett személyekhez kerül. Aztán a vármegyei önkormányzat lett az üzemeltető. Mit tud mondani a korábbi kritikákra, „aggódásokra”, illetve mi változott meg az önök szerepvállalásával? 

Inkább a kérdés második felére válaszolnék, mert a korábbi „aggódások” már a múlt történései. Önkormányzatunk 2023. június 15-ével kapta meg ezt a nemes és önként vállalt feladatot, a kastélysziget üzemeltetését. Akkor azt ígértem, megtöltjük élettel a kastélyt. Az újranyitás óta összességében 16 ezer látogató érkezett a kastélyba, vármegyénk lakói mellett az ország minden szegletéből, sőt voltak francia, amerikai, német, kínai és még új-zélandi látogatóink is. Minden korosztálynak kínáltunk programot. Az idősek számára kirándulásokat szerveztünk, ezzel 400 szépkorúnak sikerült életre szóló élményt nyújtanunk. A vármegye településeire elvitt színházi előadások mellett a kastélyban lévő hét színházi előadást több mint 3 ezren látták. Itt kapott helyet önkormányzatunk és a Magyar Nemzeti Múzeum közös programja, az Őseink nyomában című kiállítás, az ehhez kapcsolódó számos kísérőprogram, melyeken több ezren vettek részt. A kastélyban is járt a Mikulás, 500 gyermek találkozott vele és kapott ajándékot tőle. Jégpályát nyitottunk a kastélykertben, és itt gyújtottuk meg a várakozás gyertyáit is. 

Helyben maradás

Mit gondol, merre halad a vármegye? Ha tíz év múlva beszélgetnénk, hova jutna addigra a régiónk? 

A vármegye önkormányzatának jelenlegi vezetése azt tűzte zászlajára, hogy 2030-ra Borsod-Abaúj-Zemplén olyan hely legyen, amelyet gyermekeink, unokáink szívesen választanak lakóhelyül, és ahol a fiatalok családot alapítanak, helyben maradnak. Célunk elérését megvalósított és jövőbeni projektjeink is segítik, és ezek a tevékenységek összességében biztató eredményeket mutatnak. 

 

Fejlesztések – számokban 

- A TOP-os forrásokból összesen 100 óvoda, bölcsőde újult meg közel 15 milliárd forintból. 

- A rendelők, egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére 3 milliárd forintot fordítottak, ez 137 rendelő felújítását és 167 egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálat fejlesztését jelentette. 

- A szociális alapszolgáltatások fejlesztésére 3 milliárd forint jutott, és utakat, tereket, parkokat, zöldterületeket, sétautakat alakítottak ki a vármegye 16 városában 24,5 milliárdból. 

- Emellett a villámárvizek okozta károk kivédésére és a csapadékvíz elvezetésre 132 településen 18,5 milliárd forintot fordítottak.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában