Így tarthatunk különleges állatot - ha megfordult volna a fejünkben

A legtöbb ember hazánkban is kutyát vagy macskát, netán apróbb díszhalakat vagy mókuskereket pörgető apró rágcsálót szeretne választani házikedvenc gyanánt, vannak, akiknek ennél merészebb álmaik vannak. Ők jó, ha tudják, hogy mit engednek meg számukra a vonatkozó törvények és mit nem – hívja fel a figyelmet a hazipatika.hu.

Amelyek halálosak lehetnek

A kutyus-cicus-guppi-hörcsög-világon túl a magyar jog három kategóriába sorolja azokat az állatokat, amelyekkel az együttélés gondolata egyáltalán megfordulhat természetfilm-függő, állatkertekben vagy a vadont járva ihletet kapó honfitársaink fejében. Jogi szempontból vannak tehát különösen veszélyes, közepesen veszélyes, illetve elővigyázatosságot igénylő állatfajok. Az első kategóriával a legegyszerűbb a helyzet: ezekről az állatokról ugyanis egészen biztosan lemondhatunk, hacsak nem vagyunk egy állatkert vagy egy cirkusz tulajdonosai. Fekete özvegy pókunk, kék cápánk, sziklapitonunk, viperafélénk, majomevő sasunk, emlősök közül pedig - ahogy ez könnyen kitalálható - orangutánunk, oroszlánunk, zsiráfunk vagy elefántunk például biztos nem lesz. Ezeken túl pedig nem lehet tartani vagy árulni az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokat sem, amelyek közé többek között a kígyófejű halak, az aligátorteknős, emlősök közül pedig a kanadai hód, az amerikai rókamókus vagy a nutria is tartozik. 

Nem eszik meg, csak megkóstol

Közepesen veszélyes állatfajok tartására van lehetőségünk - amennyiben a természetvédelmi hatóság megadja nekünk rá az engedélyt, amelyet nemcsak a tartás, hanem már a megvétel és/vagy az országba szállítás előtt igényelnünk kell. Ezen a módon élvezhetjük csak mindennapjaink során a kőhalfélék, a tigrispiton, a törpekajmán, valamint egyebek mellett a kenguruk, a farkasok, a dingó, illetve a már-már házicica-méretű, többé-kevésbé hozzánk szelídíthető macskafélék, így a szervál, a karakál vagy az ocelot társaságát, de érdekes módon kecskét is csak külön engedéllyel a zsebünkben tarthatunk. 

Haló, rendőrség? Megszökött a karakálom

Az elővigyázatosságot igénylő állatok közé pedig olyan fajták tartoznak, mint például a strucc, a méhészborz, a disznófélék és a tevék. A vonatkozó törvény nemcsak arra hívja fel a veszélyesebb állatok tartását fontolgató emberek figyelmét, hogy az állat tartásával tilos felhagyniuk és természetesen sem egymásra, sem emberre nem uszíthatják kiskedvencüket, hanem részletesen szabályozza az adott állat tartásának tárgyi feltételeit is a terráriumok, ketrecek anyagától és méretétől akár egészen odáig, hogy ki gondozhatja az állatot. 

Ha veszélyes állatot tartunk, akkor jól látható helyen fel kell erre hívnunk a környezetünk figyelmét,  ha pedig valahogy eltűnik az állat, akkor azonnal jelentenünk kell a természetvédelmi hatóságnál - sőt a különösen és a közepesen veszélyes állatfajok esetében a rendőrségnél is.