A hétköznapi szenteket ünnepeljük ma

Mindenszentek ünnepén és halottak napján nemcsak hívő emberek látogatnak el a temetőkertekbe elhunyt szeretteik sírjához. Viszont cselekedeteik mögött, még ha öntudatlanul is, de az egyház túlvilághite áll. 

– Mindenszentek napján, november 1-jén azokat a szenteket ünnepli a katolikus egyház, akik már ott gyülekeznek a mennyek országában. Tehát akik már célba érkeztek, de nem kanonizált szentek, azaz név szerint csak a közvetlen környezetük ismeri őket – nyilatkozta a boon.hu-nak Holló Gábor atya, a Szent Anna Plébánia káplánja és a Fráter György Katolikus Gimnázium iskolalelkésze. – Halottak napján, november 2-án pedig azokra emlékezünk, akik már eltávoztak ebből a földi életből, de még nem feltétlenül jutottak be a mennybe. Ilyenkor azért is imádkozunk, hogy az ő lelkük megtisztuljon, és minél hamarabb alkalmassá váljanak arra, hogy bejussanak a mennyországba. Ezt az ünnepkört követi majd már az új egyházi évben Krisztus király ünnepe, illetve az advent. 

Szellemi harc a rémségekkel 

Terjed a világban a beöltözős mindenszentek is, hogy az egyház ellensúlyozza a halloweent. 

– Az angolszász világból, mai formájában leginkább az Egyesült Államokból elterjedt az egyébként kelta eredetű halloween, amit október 31-én tartanak világszerte. Ennek lényege arra a pogány hiedelemre vezethető vissza, hogy ha a gyerekek rém­alakoknak öltöznek, akkor elűzik a gonosz szellemeket. A mindenszentek már halloween előestéjén elkezdődik, amikor mi az egyházban a győzelmet ünnepeljük szentmise keretében. Nem a sötétséget, a halált vagy a rémségeket, hanem azt, hogy Jézus Krisztus feltámadt, és gyülekeznek körülötte a szentek, akiknek ő helyet készített a mennyek országában. Bizonyos egyházközségekben szerte a világban úgy próbálják közel hozni a gyerekekhez a mindenszentek ünnepét, hogy nem rémalakoknak, hanem szenteknek öltöztetik be őket – tudatta a Szent Anna Plébánia papja. 

Krisztus legyőzte a halált 

A halottak napi megemlékezésnek csak az örök élet fényében van értelme. 

– Mi, keresztények a hitnek és a reménynek az emberei vagyunk. Így nem halottkultuszt gyakorlunk halottak napján sem, amikor kimegyünk a temetőkbe elhunyt szeretteink sírjához mécsest gyújtani, és virágot, koszorút viszünk nekik. Hanem az örök életet ünnepeljük. Azt, hogy Krisztus mint az örök világosság legyőzte a halált. Ezt fejezi ki a gyertyaláng és a fehér virág már a temetésen is. A halottak napi miséken az énekek és az imák mind a feltámadásról szólnak. Bár szeretett elhunytjaink már nincsenek velünk, de hisszük, hogy a lelkük örökké él. Továbbá abban is hiszünk, hogy az idők végén fizikai testben fogunk feltámadni. Ehhez kapcsolódik az a régi felfogás, hogy a hamvasztásos temetés nem méltó a keresztény emberhez. Bár az egyház ma már hivatalosan elfogadja, mert így is, úgy is porból lettünk, és porrá leszünk. Istennek pedig van hatalma arra, hogy hamvaikból is testben támassza fel az embereket – magyarázta az atya. 

Imádkozhatunk a lelkekért 

A katolikus hit szerint a lélek a halál után három állapotba kerülhet: a mennyországba, a tisztítóhelyre, illetve a pokolba. 

– Akik úgy haltak meg, hogy maradtak bűneik, amelyeket nem gyóntak vagy nem bántak meg, de nem halálos bűnök, ők az egyház tanítása szerint a tisztítóhelyre és a tisztítótűz állapotába kerülnek. Ezeknek a tisztuló lelkeknek a szabadulásáért imádkozhatunk mi itt a földön, többek között a búcsúk keretében. A frissen elhunytakért szintén ezért mondatnak katolikus hozzátartozóik misét, mert a szentmise a legerősebb imádság, mivel Jézus áldozatát jeleníti meg. A katolikus gyülekezetekben halottak napján a papok, plébánosok is kimennek a sírkertekbe, és a hívekkel együtt vezetett módon imádkoznak. Emellett, akik kérik, azoknak szenteltvízzel megszentelik a családi sírboltjait. Ma már ahogy bárki mást, úgy az öngyilkosokat is megilleti a végtisztesség és az, hogy szentelt földben nyugodjanak. Régen az egyház úgy gondolta, hogy aki eldobta magától az életét, az a legsúlyosabb bűnt követte el, és biztosan elkárhozik. Napjainkra azonban a pszichológia, pszichiátria felfedezte a depressziót. Azt is tudjuk, hogy az öngyilkosoknak a tettük pillanatában beszűkül a tudata, és elveszítik a kapcsolatukat a realitással. Ezért minden okunk megvan rá, hogy imádkozzunk az öngyilkosokért is. Ugyanis „ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk” (1Kor 15,12) – jelentette ki Holló Gábor atya.