Elsősorban a helyieknek készült a borsodnádasdi tárlat (fotókkal)

Számos korabeli tárgyi emléket, Borsodnádasd múltjára vonatkozó iratokat, ereklyéket tartalmaz az a helytörténeti gyűjtemény, amely most már bő két esztendeje a település egyik központi épületében fogadja az érdeklődőket. A tudatosan és jól áttekinthetően berendezett tárlat két és fél évtizedes munka eredménye. Sági Tibor keze munkáját dicséri, aki mindig szívén viselte Nádasd gazdag múltját, amit ilyen formában is szeretett volna az utókor elé állítani.

– Borsodnádasdnak évtizedekkel ezelőtt is volt egy helytörténeti gyűjteménye, de a rendszerváltás idején sorozatos betörések sújtották, míg végül egy, másfél utánfutónyi anyagot sikerült megmenteni - tekintett vissza Sági Tibor. - A többit elvitték, egyéb kiállítások használták fel, de döntően nyom nélkül eltűntek ezek az emlékek. A kilencvenes évek közepén gyakorlatilag a nulláról kellett elkezdeni jelenlegi tárlatnak a kialakítását. Én Hejőkeresztúrból származom, ahol a tanárom csinált egy hasonlót, volt tehát jó példa előttem. Akkor úgy gondoltam, hogy a megmaradt kevés anyagra alapozva nekilátok a gyűjtésnek.

Sok a letét

Sági Tibor pedig a lakosságban partnerre talált. A munkája során rengeteg jó szándékú felnőttel és gyerekkel találkozott. Ugyanakkor a lemezgyár bezárása után nehéz helyzetbe került településen a régiség piacképes terméknek számított, ezért nagyon nehéz volt hozzájutni. Éppen ezért a gyűjteményben rengeteg magán tulajdonú letét található, a tárgyi emlékek nyolcvan százaléka ebben a formában került a kiállítás anyagai közé.

– Ez rendkívül nagy felelősség, mert a felajánlást kellő színvonalon meg kell mutatnom a látogatónak, a tulajdonosának is - fogalmazott Sági Tibor, a helytörténeti gyűjtemény vezetője. - Számom kell tartanom, hogy kitől mit kaptam, és természetesen óvnom, védenem szükséges ezeket az emlékeket. Boldog vagyok, hogy az önkormányzat úgy gondolta, hogy korábbi községi jegyző villáját felújítja, és ide költözheti a tárlatot. Szemben a hivatallal, a művelődési házzal, és közel az iskolához, a város jelenlegi központi részében. Korábban a lemezgyári igazgató villájában volt elhelyezve, de a Gyártelepen az ingatlan állapota jelentősen leromlott. Most azonban méltó körülmények közé kerültünk.

Visszaadja az önbecsülést

A beszélgetés során Sági Tibor külön hangsúlyozta: a helytörténeti gyűjteményt elsősorban a helyi emberek számára készítette. Mégpedig azért, mert a gyár megszűnése az emberekben nemcsak anyagi, hanem lelki összeomlást is eredményezett. Ezen a helyen viszont a megelevenedik a múlt, a hely szelleme visszaadja a nádasdiak önbecsülését, büszkeségét, ami a nehéz pillanatokban némi gyógyírt jelenthet.

– Szempont volt az is, hogy a jelenlegi fiatal generáció találja meg ebben a házban azt a kitörési pontot, amely elősegítheti a település megújulását, további fejlődését - jelentette ki Sági Tibor. - Erre nagyon jó példa a molnárkalács sütés hagyományának megőrzése, amelyen nagyon sokat dolgoztunk. Ez a munka valamilyen szinten beérett, hiszen a finom ostya a tradíció mellett néhány embernek ismét megélhetést biztosít. Fontos szempont volt az is, hogy az általános iskolás gyerekeink gyakran át tudjanak jönni, és élvezhessék ennek a háznak az összes örömét, és az ezzel kapcsolatos munkát is. A diákok ugyanis rengeteget segítenek a napi fenntartásban, akár takarításról, renoválásról, rendrakásról legyen szó.

Sokan érdeklődnek

A gyűjteménynek nincs állandó nyitvatartási ideje, de Sági Tibor bárkinek, szinte bármikor szívesen megmutatja. Kiemelte azt is, hogy a jövőben is meg kell becsülni Borsodnádasd tárgyi emlékekre hagyatkozó múltját, nem szabad hagyni, hogy úgy járjon, mint a korábbi gyűjtemény.

– Két teremben a néprajzi gyűjtemény található. Az itteni Barkó-lakosság földművelődéssel, állattenyésztéssel és erdőműveléssel kapcsolatos tárgyai. Nagyon gazdag a szövés-fonással, a kovácsművességgel, és a fazekassággal kapcsolatos rész. Egy külön szekció a nádasdi lemezgyárról és a bányászat településre gyakorolt hatásáról szól. Foglalkozunk a képzőművészettel és a festészettel is. A város oktatási- és egészségügyi történelme is megjelenik, az egyik leggazdagabb kiállítási anyag pedig a két világháborúval kapcsolatos.

Egy ilyen tárlat soha nem készül el, a gyűjtemény vezetője is azt vallja, hogy minden nap, időről-időre alakítani kell rajta. Sági Tibor ezt meg is teszi, ezért a borsodnádasdi tárlat mindig képes megújulni, újabb és újabb érdekességeket mutatni a vendégek számára.