Öt év börtön is járhat az állatkínzó szaporítóknak

Augusztus végén adtunk hírt arról a szörnyű állatkínzásos esetről, amelyet egy borsodi kistelepülésen, Perén tártak fel a hatóságok. Egy holland tulajdonos vélhetően szaporító telepet működtetett a saját ingatlanában, ahol borzasztó körülmények között tartott körülbelül 30 kutyát és néhány macskát. Az állatokat a Szurkolók Az Állatokért Alapítvány segítségével mentették ki a hatóságok és az ország több menhelyén kaptak menedéket.

Szigorúbb jogi háttér

- A magyar állatvédelmi törvény alatt az 1998. évi állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt értjük. Az állatvédelmet 2022-ben büntetőjogi szempontból szigorították hazánkban, ami a Büntető Törvénykönyvre (Btk.) vonatkozik. Ugyanis a komolyabb állatkínzásos és a szaporító telepek működtetésével kapcsolatos bűncselekményeket a Btk. alapján lehet szankcionálni – nyilatkozta szerkesztőségünknek dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője. - Az állatvédelem legfontosabb jogforrása máig az állatvédelmi törvény. Ez fogalmazza meg azt, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények. Továbbá összefoglalja azokat a követelményeket, amelyeket minden állattartónak be kell tartania. Az állatvédelmi törvény az állatkínzás és az állatviadal fogalmát is meghatározza, ezek megvalósulása esetén állatvédelmi hatósági eljárás indul. A társadalomra legveszélyesebb magatartásokat a jogalkotó egy másik jogszabályba, a Btk-ba gyűjtötte, az állatkínzásnak és a tiltott állatviadal szervezésének bűncselekményi formája is van, ilyenkor a rendőrséghez kell fordulni.

Definiálták a szaporítókat

A legmagasabb lehetséges büntetést szabhatják ki ma az állatkínzó szaporítókra.
- Az állatkínzás 2004 óta számít bűncselekménynek. Minősített esete 2021-ig maximum 3 év szabadságvesztéssel volt büntethető. Ide például azok az ügyek tartoznak, amikor a bűnelkövető az állat különös szenvedését, vagy több állat maradandó egészségkárosodását, pusztulását okozza a Btk. 244. paragrafusa szerint. 

Viszont a szaporításnak úgy, ahogy jelenleg a köznyelvben használjuk, vagyis negatív értelemben, nem volt meg a jogi definíciója. Ezért a Btk-ba belekerült egy olyan kategória a 244. paragrafusának 4-es bekezdése, amely kifejezetten az állatkínzó szaporítókat bünteti. Ez alapján szaporítónak minősül az, aki a jó gazda gondosságának elmulasztásával, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állat esetében valósít meg állatkínzást, szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében. A szaporítás kapcsolódhat az állatviadalhoz is, hiszen egyes „jó vérvonalú” bull-típusú viadalozó kutyákat a fekete piacon nagyon drágán tudnak értékesíteni. 2022 januárjától igen magas, 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, akinél az állatkínzó szaporító cselekményt meg lehet állapítani – tájékoztatott a szakember.

Mentális zavar is lehet

A büntetés az állatkínzás indítóokának megvizsgálásával szabható csak ki.
- A pontos definiálásra azért is volt szükség, mert az állatgyűjtögetőknél nagyon hasonló rossz tartással, higiéniát nélkülöző körülményekkel találkozunk, mint a szaporító telepeken. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) különálló mentális zavarként határozta meg a kényszeres gyűjtögetést, amely tárgyakra, hulladékra és állatokra is vonatkozhat. Ennek a hátterében a rögeszmés ragaszkodás áll, amikor a gazda nem tudja belátni, hogy képtelen biztosítani a megfelelő tartási körülményeket. Éppen ezért a tevékenység motivációját minden büntetőeljárás során meg kell vizsgálni, hogy a legmegfelelőbb jogkövetkezményt lehessen kiválasztani – hangsúlyozta az egyetemi oktató.

A joggyakorlatra várni kell

Mivel a jogszabály-módosítás még nagyon friss, ezért a joggyakorlat egyelőre várat magára.
- Állatkínzásért 5 év szabadságvesztést nagyon kevés európai országban lehet kapni. Emiatt a szaporító telepek hazai szankcionálásának mindenképpen iránymutató jellege van, hiszen ezek ellen az államnak minden erővel fel kell lépnie. Még szükséges, hogy elteljen valamennyi idő, amíg a jogszabály-módosítás bekerül a joggyakorlatba is. Ma már minden évben több letöltendő szabadságvesztés is születik állatkínzás esetén. Ha eljut vádemelésig egy ilyen ügy, akkor döntő többségében elmarasztaló ítélet születik, kimondják a bűnösséget. Fél éve körülbelül 35-40 olyan személy ült hazánkban büntetés-végrehajtási intézményekben, aki állatkínzásért (vagy azért is) kapta a szabadságvesztést. Magyarországon leggyakrabban a lopás szokott felbukkanni az állatkínzás mellett társbűncselekményként. Emellett említhető még a személy ellen elkövetett testi sértés, az emberölés és a szexuális visszaélés is – sorolta az Állatvédelmi Központ vezetője.

Új képzések indultak

Az állatkínzás megfelelő szankcionálása megelőzheti az emberek ellen elkövetett erőszakos bűncselekményeket is.
- Jelenleg is dolgoznak országunkban olyan szakemberek, akik jól értenek az állatkínzásos esetekhez. Hosszabb távon hasznos lehetne például, ha egy külön, specializált szakemberekből álló részleg alakulna erre a rendőrségen belül, hiszen az állatkínzás az emberek ellen elkövetett erőszakos bűncselekményeknek az előszobája. A szakemberek képzése egyre szélesebb körű. Egyrészt az Állatorvostudományi Egyetemen tavaly állatvédelmi szakállatorvos képzés indult. Emellett együttműködésben a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karával, prof. dr. Paulovics Anita dékánhelyettes irányítása alatt elindítottuk az állatvédelmi szakjogász képzést. Idén pedig jogi szakokleveles állatvédelmi szakember szakirányú továbbképzés is indult, bármilyen diplomával rendelkezőknek, például civil állatvédőknek – ismertette dr. Vetter Szilvia.