Múltidéző – Reiman Zoltán írása

2023.09.24. 11:31

Mi köze Szirmának a Szirmay családhoz?

Miskolc-Szirma jelenleg csendes kertváros. Önálló településként is érdekes története, történelme van.

Reiman Zoltán

Így nézhetett ki a szirmai kastély

Először 1343-ban szerepel írott forrásban Szirma neve, de akkor nem magára a településre utalnak, hanem Szirmay Márkra, a Szirmay család egyik ősére. A 14. század közepétől igazoltan a Szirmay családé a település. 1616-ban Miskolcon már létezett Szirma utca, valahol a mai Arany János utca nyomvonalán lehetett. A település alapításának körülményei a mai napig vitatottak. 

 

Az egyik verzió szerint egy nomád török eredetű népcsoport, a besenyők alapították legkésőbb a 12. század első felében. Az, hogy az innen eredeztetett „sirima” szó az akkori török szlengben mit jelentett, inkább nem írom le. Állítólag a gonosz erők, démonok megtévesztése érdekében jelentéktelen neveket adtak helységeiknek, gyermekeiknek egyaránt. A második verzió sokkal romantikusabb. 

A 19. században élt Szirmay Antal megpróbálta felkutatni a családja történetét. Ekkor talált rá egy Raak nevű vitézre, aki IV. Béla király 1242-ben kiadott oklevele szerint Sirminiumból (Szávaszentdemeter, Szerémség) származott. ,,Amidőn a dühöngő tatár nemzet felbecsülhetetlen sokasága le akarta vágni a mi királyi fejünket, avagy a pogányság nyomorult igájába törekedett taszítani bennünket, vitéz bajnokként, harmincnyolc igen vitéz fivérével és atyafiával együtt hősiesen beavatkozván a küzdelembe, előbb, mint a saját fejét, a mi királyi fejünket megmentette.” (Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez – Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004), Tanulmányok, 23.) 

A csatában mind Raak vitéz, mind a fent említett rokonai elestek, de a király nem felejtette el a hűségüket. 1245-ben Raak gyermekeinek, a Szirmának nevezett Otthobornak, Jannusnak és Cheburkának adományozott egy Szántó nevű, Sajó melletti lakatlan területet. Szirmay Antal úgy gondolta, hogy a vitéz szerémségi származása miatt keletkezett a Szirma(y) elnevezés, illetve a címerükön lévő rákot a hős harcos nevéből eredeztette. Raak vitéz létezett, a kapcsolatot viszont több történész kétségbe vonja. Az alapítás körüli bizonytalanságok csak szaporodnak, ugyanis van egy harmadik verzió is. 1707-ben kapott grófi rangot a család I. Józseftől. Szirmay István kapta a kutyabőrt.

Ő úgy mutatta be családját a király színe előtt, hogy ősei a honfoglalás korában Szkítiából érkeztek, ezen a helyen telepedtek le, a földnek pedig saját nevüket adták. Ember legyen a talpán, aki ezek közül az igazit kiválasztja. Maradjunk annyiban, hogy sok a bizonytalanság a település alapítása körül. Szirma címerében a rák a Szirmay családra utal, ahogy fentebb említettem. A pelikán – amely vérével táplálja fiókáit – a református egyház, a kereszt a katolikus egyház jelenlétét szimbolizálja. A két szalag a pelikán körül a két folyót, a Szinvát és a Hejőt jeleníti meg. A két pajzstartó a dolgos emberek munkájára – búzakalász –, illetve a szellemi értékekre – pálmalevél – utal. A 14. század közepétől egy Szent Ilonáról elnevezett kápolna állt a településen, katolikus használatban. 1552-ben ott volt Eger ostrománál is egy Szirmay, bár ő nem szirmai, tette, hősiessége említést érdemel. 

Szirmay Pál a Bebek-bástyát védte. Sikeresen. 1595-ben egy kezdetleges fatemplom is állott Szirmán, melyet a református gyülekezet használt. A 16–17. század fordulóján a török hódoltsághoz tartozott a terület. 1674-ben elhagyták a települést a lakói a török állandó fenyegetettsége, zaklatása, illetve a Sajó folyó gyakori áradásai miatt. Sok forrás szerint csak a Rákóczi-szabadságharc után népesült be ismét az egykori falu, bár az 1709–10-ben tomboló pestisjárvány itt is pusztított a hivatalos adatok szerint, tehát mégsem néptelenedhetett el teljesen. Szirma lakosainak nagy része egyébként Szirmabesenyőben lelt új otthonra. „Szirmay István 1694-ben, I. Lipót királytól kiváltságlevelet eszközölt, hogy a török hódoltság alatt ellehetetlenedett és félig elpusztult Szirmáról jobbágyait átköltöztethesse Besenyő, Sajókeresztúr és Alsókelecsény pusztán maradt helyeire, és az családi nevéről Szirmabesenyőnek elnevezhesse.” (Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005), 1. A család birtokai, kastélyai (118.) Ezt a kérelmet 1695-ben engedélyezte Lipót. Szirmabesenyőt ezek után 1945-ig a Szirmay család leszármazottai birtokolták. Szirmay István élete fordulatokban és kalandokban bővelkedett. Lipót császár k­ö­vete volt Lengyelországban és Thökölynél, pár évvel később már Thököly meg­bízásából tárgyalt volna Bécsben, ha börtönbe nem kerül miatta. 1701-ben pedig Rákóczival együtt került börtönbe, de őt ártatlannak találták. 1693-ban bárói, 1707-ben – mint említettem – grófi címet kapott. 1711-ben hunyt el. A település református kőtemploma a 18. században épült, melyen a tornyokat csak 1871-ben fejezeték be. (1784–85-ben építették.) Római katolikus templomot viszont csak 1874-ben kapott a falu. Egy görögkatolikus templom és egy baptista imaház is található manapság Szirmán. 1903-ban Klein Mór egy kastélyt építtetett a településen. Nem akárkik voltak a tervezők, mint Lajta Béla és Lechner Ödön. 

Újságcikk a szirmai kastélyról

Az épületnek ma már nyoma sincs, mert 1944-ben a németek felrobbantották. Korábbi írásomban már megemlékeztem a történetéről. Egy nagyszerű könyv is született az épületről: Hideg Ágnes – Csáki Tamás: Szirma és kastélya. Érdemes elolvasni Faludy György Kétségbeesés Szirmán című versét is. A települést a Nagy-Miskolc projekt részeként, 1950-ben csatolták Miskolchoz. Szirma mindig jelentős szerepet játszott városunk élelmezésében. Elsősorban a zöldségtermesztésben jeleskedett. Jelenleg Miskolc egyik legélhetőbb kertvárosa, csendes, nyugodt, falusias jellegű. Ugyan városunk része, de szerencsére megőrizte vidékies jellegét. 

Források 

Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez – Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004) Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005) Kiss Lajos: Magyar földrajzi nevek etimológiai szótára Wikipédia – Szirma szócikk nagyvofely.hu miskolcigorog.hu martinkertvaros-plebania.hu miskolc.blogspot.hu lajtaarchiv.hu migorkat.hu szirma-reform.gportal.hu

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában