Számít-e a kor, ha munkát keresünk?

Sokat halljuk különböző szituációkban az 50 az új 30. Ez nagyjából annyit jelent: ne írják le magukat az ötvenesek, miért ne lehetne újrakezdeni, váltani, hiszen jó esetben akár 80-90 évig is élhetünk. Azaz nem mindegy, hogyan, milyen minőségben telnek a hátralévő évtizedek. 

De valóban úgy érzi-e magát az 50-es, mint egy 30 éves? Vagy ha ő úgy is érzi: a társadalom többi tagja is "veszi a lapot?" Kíváncsiak voltunk, tud-e egy 50-es váltani, például könnyen új munkahelyet találni. 

Sinka Eszter bő 40-esen váltott. 

– Napi 15-16 órákat dolgoztam körzeti nővérként, a fizetésemből viszont alig tudtam megélni, ezért döntöttem, váltok. 

Fizikoterápiás képzésen vett részt, és megnyitotta saját szakápoló- és fizikoterápiás vállalkozását. Persze, nem ment ez ilyen egyszerűen, a férje írta meg helyette a felmondását, nehezen szánta el magát, de állítja, szerencséje volt. A betegei korábban is szerették, sokan veszik igénybe már a magánszolgáltatását, mára több alkalmazottja van. Eszter vallja, a családi háttér sokat segített. Mondja, sokan vannak, akik váltanának, de nem mernek.

Ez utóbbira is találunk példát: Zsuzsit. 55 éves, tanárként évek óta nem érzi magát jól a jelenlegi iskolájában, sokszor felmerült már benne, váltana.

Jobb lesz-e a mostaninál?

– Egyedülálló anya vagyok. Sokáig az tartott vissza, kicsi a gyerek, nem lehetnék vele együtt délutánonként. Aztán az, portfoliót kell készítenem. Hogyan tudnám azt egy új, ismeretlen helyen? Aztán jött a covid, majd egy egészségügyi probléma. Hogyan tolerálnák a kezeléseket egy új helyen? Arra jutottam, bár szinte mindenki menekül a jelenlegi munkahelyemről, én inkább maradok, a gyerek az első. Meg ki tudja, ha találok is valamit, jobb lesz-e a mostaninál?

A hasonló korú Erzsébet eljutott odáig, hogy váltson. Jó munkahelye van, de szerette volna máshol is kipróbálni magát. Több meghirdetett helyre jelentkezett – TB ügyintéző, könyvelő, munkaügyi ügyintéző felsőfokú végzettséggel –, be is hívták interjúkra.

– Minden alkalommal jókedélyűen elbeszélgettünk, azt mondták, szimpatikus vagyok. Volt, ahol panaszkodtak is a fiatalokra, hogy mire betanulnak, lelépnek, nem olyan lojálisak, mint mi, idősebbek, úgyhogy biztos voltam a dolgomban. Aztán egyszer sem én kaptam meg a munkát. Nem tudom, hányan jelentkeztek, miért döntöttek úgy, ahogy, én a koromra tippelek, de ezt tudom, sosem vallanák be. Egyik alkalommal annyi derült ki, hogy szerintük túl sokat kértem volna, ugyanannyit, mint a jelenlegi fizetésem: 420 bruttót és cafetériát. Az ott dolgozók 350 körül keresnek.

A tapasztalat számít

A hasonló korú Kata azonban csak jókat tud mesélni. Nemrég keresték meg egy cégtől, nem volna-e kedve náluk dolgozni. Most népviseleteket varr, mint mondja, nem tud annyit bevállalni, mint amennyi megrendelése lenne. Másik állásában két dolgozót vettek fel a sok jelentkező közül. Őt és egy 27 éves lányt.

– Nálam a tapasztalat, nála a mérhetetlen lelkesedés volt az ok – jegyzi meg. Hangsúlyozza, nem bánta meg, hogy belevágott, azt csinálja, amit akar. – Nem keresek túl sokat, de imádom a munkám. Szerintem az számít, hogy mit tudsz, hogy mi iránt van kereslet, és nem a korod.

Ebben erősít meg Szigetvári Eszter, aki egy munkaerő-felvételi ügynökségnél, a Trenkwalder Recruitment Kft.-nél dolgozik.

– Az elmúlt évek során azt tapasztaljuk, hogy a piac egyre nyitottabb a 45 év feletti korosztály irányába is. A mögöttük lévő évtizedek alatt megszerzett szakmai tudás, a stabilitás iránti igényük kifejezetten szimpatikus és előnyös a munkaadók számára. Ez a korosztály már inkább az állandóságot és kiszámíthatóságot keresi, de mellette még nagyon is aktív, nyitott és érdeklődő az új dolgok és ismeretek felé, így könnyen beintegrálhatók a szervezetbe. Nem mellesleg a munkaerőpiacon napjainkban tapasztalható munkaerőhiány is indokolja a tapasztaltabb munkavállalók felé való nyitást – fogalmaz. Hozzáfűzi: a legfontosabb szempontok minden álláskereső számára, a nyitottság, a tanulásra, fejlődésre való hajlandóság, a releváns szakmai tapasztalat és az idegen nyelvtudás, ezek közül is kiemelten az angol nyelv ismerete. A digitális kompetenciák közül érdemes a word és excel felhasználói szintű ismeretén túl is képezni magunkat. Aki hajlandó kilépni esetleg a komfortzónájából is, képes a változásra, mobilis, az könnyebben talál munkát bármely életkorban.

A 40-esek még próbálkoznak

Kérdezzük, mennyien lehetnek a 45+-os munkavállalók. Válasza szerint ilyen jellegű kimutatásuk nincs, de érzésre azt mondaná, hogy annyira gyorsan változik a piac, hogy gyakran rá van kényszerítve ez a korosztály is a váltásra. De persze vannak bátrabbak is, hiszen a 40-es évek eleje, közepe még az az időszak, amikor utoljára van lehetőségük erre, és nyugdíjig már saját elhatározásból nem nagyon mocorognak.

Balogh Annamária, a DVTK Aréna létesítményvezetője szintén gyakran felvételiztet. Ő úgy látja, sok függ a HR-estől és attól is, hogy hová jelentkezik a dolgozni vágyó.

– Multicégekhez nem ajánlom, hogy jelentkezzen az idősebb korosztály – mondja – ott valóban a fiatalabbakat veszik fel, rugalmasabbak, tiszta lappal indulnak, és jól terhelhetők. De vannak szakterületek, főleg kisebb cégeknél, ahol előnyt jelent az idősebb munkavállaló.

A szakember hangsúlyozta, bizonyos pozíciókba inkább a tapasztalat, a kapcsolatrendszer, a kommunikációs készség, a kitartás- és tűrőképesség a nyerő, ez pedig inkább az idősebb korosztályra jellemző. 

S hogy mit ajánl a szakember, mit tegyünk, mielőtt új munkát keresünk? (Akár azért, mert váltanánk, akár azért, mert rákényszerülünk?) Mint fogalmaz, az esetek jelentős részében valóban létezik az életkori hátrány, de van néhány alapszabály, amivel ez jelentősen csökkenthető. Az első szerinte, ha összeszedi magát a jelentkezni vágyó testileg, lelkileg.

Kell az önbizalom!

– A fizikai rendbetétel lehet a testalkatot, a frizurát, egyéb esztétikumokat (ápoltságot, öltözködést) érintő, mert az önbecsülés, önértékelés fontos része az önkép. Ha fittnek, ápoltnak, jó megjelenésűnek érzem magam, esetleg többen meg is dícsérnek, az visszahat az önbizalomra – magyarázza. Mint mondja, a lelki önfejlesztés (sokaknál már akár öngyógyítás) ott kezdődik, amikor képes vagyok szembenézni magammal, őszintén feltárni magam előtt, hogy ki vagyok, hol tartok az életemben. Gondoljam végig, mik az erősségeim, ami miatt hasznos, fontos lehetek. Mik lehetnek azok a munkakörök,  feladatkörök, ahol, amiben jól tudnám használni az eddig megszerzett tudásom, tapasztalataim. A gyengeségek, fejlesztendő tulajdonságok listázása is fontos, mert segít a tisztánlátásban, és abban, hogy eldöntsem, tehetek -e még magamért valamit, mielőtt bedobom magam a munkaerőpiac sok sérüléssel járó frontzónájába. Ne felejtsük el, hogy az interjú egyfajta vizsgahelyzet. Komoly tétje van, és nagy stresszel járhat. Előzetesen jól fel kell készülnünk. Nem gyönyörűnek és hiperintelligensnek kell mutatkoznunk, hanem egészséges önbizalmúnak, hitelesnek, pozitív kisugárzásúnak és motiváltnak. Nem a kor számít. Megfontoltan kell csinálni, megfelelő önszeretettel, fogalmaz a szakember.