Előny és hátrány

2022.12.14. 11:32

A miskolci hallgatók vegyesen fogadták az új nyelvvizsga törvényt

A felsőoktatási intézmények továbbra is saját hatáskörben követelhetik a nyelvvizsgát az oklevelekhez.

UA

Fotó: ÉM

A múlt héten a parlament elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy puhítanak a diplomák kiadására vonatkozó szabályokon. Míg eddig az oklevél megszerzéséhez a sikeres záróvizsga mellett legalább egy középszínű nyelvvizsgára is szükség volt, ezentúl az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, milyen nyelvi követelményeket szabnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy azok a volt hallgatók, akik 2022. augusztus 31-ig záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk, anélkül is átvehetik a diplomájukat.

Megosztó fogadtatás

„A nyelvvizsga kötelezővé tétele véleményem szerint egy olyan döntés, melynek egyaránt van pozitív és negatív oldala” – nyilatkozta portálunknak Nagy Illés egyetemi hallgató. Hozzátette: Pozitívumnak mondható az, hogy a tanulók rendelkeznek némi külső motivációval arra vonatkozóan, hogy nyelvet tanuljanak. „Sajnos azonban a negatív oldala a rendelkezésnek pontosan az, hogy a nyelvtanulás ily módon meg tud rekedni a külső motiváció szintjén, és csupán egy kényszer maradhat, ahelyett, hogy a belső motiváció, a valamely okból való tanulni vágyás ösztönözné az adott személyeket” – húzta alá. Arra is rámutatott: Számos nyelvvizsgahiány miatt bennmaradt diploma kiadása, segítené a munkaerőpiacot. „Bár az egyetemek az elkövetkező időkben nagyobb autonómiával rendelkeznek majd ez ügyben, a nyelvvizsgakérdést továbbra is egy eléggé vitatott témának tartom” – szögezte le a hallgató. 

Hasonló véleményt fogalmazott meg portálunknak Kőhalmi Botond is. „Magát a diplomához kötött nyelvvizsgát alapvetően jónak tartom mert ez is egyfajta szűrő, hogy ne kaphasson bárki diplomát” – mondta. Rámutatott, hogy szerinte egy középfokú nyelvvizsga manapság már nem egy teljesíthetetlen elvárás és érthető az is, hogy egyes esetekben indokolatlan nehézség lehet annak aki a munkája során nem tervez nyelvet használni. „Legalább egy idegen nyelv ismerete napjainkban szükséges és alapvető készség, azonban a középiskolai nyelvoktatás színvonala sok esetben nem elegendő ahhoz, hogy egy átlagos tanuló középszinten megtanuljon egy idegen nyelvet, és ha tovább akar tanulni a nyelvvizsga kötelezettség miatt gyakran nyelvtanárhoz magántanárhoz is kellett járnia felkészítésre” – véli az egyetemi hallgató. Hozzátette: szükséges megemlíteni, hogy a legtöbb egyetem saját hatáskörében eljárva – mint ahogy, a nyelvvizsga kötelezettség előtt is – úgy ezután is megkövetelheti és a legtöbb esetben meg is követeli egy idegen nyelv középfokú ismeretét, mint kimeneti feltételt.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában