2023.01.17. 11:30
„Ha nem odavalók, úgyis kiperegnek”
Könnyebb lesz bejutni a felsőoktatásba. A végzős középiskolások szerint ez nem csökkenti majd az egyetemek színvonalát.
Öröm, amikor nyilvánossá váltak a felvételi ponthatárok (archív)
Fotó: MW
Átalakulóban az egyetemi felvételi. Az idén még csak néhány pontban változnak a szabályok, jövőre azonban teljesen megváltozik a rendszer.
A középiskolák mostani végzőseit már érinti, hogy az alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként –
nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük.
Ettől függetlenül az emelt szintű érettségiért idén is többletpontokat adnak, ha a jelentkező érettségi pontjait részben vagy egészben az emelt szinten teljesített tárgyból számolják, és ha eléri legalább a 45 százalékos eredményt.
Másik fontos tudnivaló, hogy megszűnik a jogszabályi minimumponthatár.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyetemek nem a legjobb képességű felvételizőket keresik majd. A hallgatók számára pedig nagy könnyebbséget jelent majd, hogy nem lesz kötelező minden képzésen a nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. Az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy hol szükséges és hol nem.
A Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium végzős diákjainak véleményét kérdeztük a változásokról.
Kellenek a pluszpontok
– Hallottam arról, hogy nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi – mondta Papp Veronika. – Ez azonban engem nem érint, mert a pluszpontok miatt két emelt szintű érettségit is teszek. Az előrehozott angol már meg is van, szerencsére jól sikerült, de történelemből még be kell vállalnom. A Miskolci Egyetemre felvételizem nemzetközi gazdálkodás szakra, és szeretnék biztosan bejutni, ezért kellenek a pluszpontok. Másoknak bizonyára könnyebbséget jelent majd az új szabály, hiszen a középszintű érettségit könnyebb jól teljesíteni. Lehet, hogy bekerülnek majd a felsőoktatásba nem eléggé felkészült diákok is, de aki megállja a helyét, az emelt érettségi nélkül is megállja, aki pedig nem, az kipereg, vagy a legjobb tudása szerint igyekszik teljesíteni a követelményeket – vélekedett Veronika.
Elárulta: a minimumponthatárokkal kapcsolatban még van benne némi bizonytalanság. A nemzetközi gazdálkodásra tavaly minimum 402 ponttal lehetett bejutni, nem tudja, hogy ezt is eltörlik-e. Mindenesetre úgy készül, hogy az idén is magas lesz a ponthatár. A kötelező nyelvvizsgával kapcsolatban pedig elmondta, mivel két tannyelvű osztályba jár, számára fontos az idegen nyelv, de nem mindenkinek mennek jól a nyelvek. Ebből a szempontból helyes a könnyítés. Azonban a nemzetközi gazdálkodáshoz továbbra is szükséges a nyelvvizsga.
Ahol elengedhetetlen
A Debreceni Egyetemre készül Jenei Fanni, építészmérnöki szakra.
– Egyértelműen könnyebbség, hogy eltörölték a minimumponthatárt. Az egyetemi oktatás alatt úgyis kiderül, hogy, ki az aki meg tud felelni az elvárásoknak. Bekerülni tehát könnyebb lesz, de bent maradni nem biztos. A kötelező emelt szintű érettségi eltörlése is könnyítés, viszont az építészmérnökihez szükséges legalább egy emelt szintű, én a történelmet választottam. A nyelvvizsgával kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy vannak olyan szakok, ahol elengedhetetlen a nyelvtudás, például az anglisztikán vagy a nemzetközi gazdálkodáson. Más képzéseken azonban a hallgatók el tudják dönteni, hogy a jövőbeni terveikhez mennyire szükséges a magas szintű nyelvtudás, mennyire tudja majd hasznát venni. Szerintem sokan megcsinálják majd, mivel pluszpontokat ér – tette hozzá Jenei Fanni.
Hamar kiderül
Csikó László a Miskolci Egyetemre készül, járműmérnöki szakra. Szerinte nem az érettségin múlik, hogy az egyetemen ki hogyan állja majd meg a helyét.
– Az igaz, hogy könnyebb lesz bekerülni néhány képzésre, de az első félévben úgyis kiderül, hogy a hallgató valóban azt szeretné-e tanulni vagy inkább valami mást választana. A felsőoktatás színvonalát szerintem nem csökkenti majd az új szabály. Lehet, hogy az első félévben többen ülnek majd az előadóteremben, de hamar kiderül, hogy ki az, aki nem bírja. A minimumponthatárok megszüntetése is azt segíti, hogy több hallgató nyerjen felvételt a felsőoktatásba. A kötelező nyelvvizsga eltörlése mögött pedig lehet olyan szándék is, hogy az állam szeretné itthon tartani a diplomás fiatalokat, és hogy itthon vállaljanak munkát. Én szeretem az idegen nyelveket, de nem mindenkinek megy a nyelvtanulás, számukra és azok számára, akik nem akarnak külföldön dolgozni, kedvező a kötelező nyelvvizsga eltörlése – fogalmazott Csikó László.