Jövő héten derül ki

2022.12.02. 20:00

Nyelvvizsgamentesek lehetnek a diplomák

Nem motiválták az felsőoktatásban tanuló fiatalokat nyelvtanulásra a szigorú szabályok.

Fotós: ÉM

A jövő héten kiderül, lezárulhat-e egy több mint két és fél évtizedes korszak a felsőoktatásban. A parlament a közeljövőben arról szavaz majd, hogy megszűnik-e a diplomaszerzéshez kötelezően előírt nyelvvizsga-követelmény. A döntés a jövőben az egyetemeké lesz, az intézmények és a karok vezetői határozzák majd meg, hogy milyen elvárásaik lesznek a felvételivel és a diplomaszerzéssel kapcsolatban. Jól járhatnak azok is, akik már valamelyik felsőoktatási intézményben tanulnak, de még nincs nyelvvizsgájuk, és nem sok reményük van arra, hogy a záróvizsgáig megszerzik. Az új szabályokat ugyan felmenő rendszerben vezetik majd be, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában meg nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól.

Beragadtak

A nyelvvizsga megszerzése egyébként komoly gondot okozott a felsőoktatásban az elmúlt években. A koronavírus-járvány két éve alatt a kormány nyelvvizsga-amnesztia mellett döntött. Így azok is megkaphatták a diplomájukat, akik azt addig a nyelvtudás hiánya miatt nem tudták átvenni. 2021-ben például csak a Miskolci Egyetemen 380 hallgatót érintett az intézkedés. Közülük a legtöbben, körülbelül 90 hallgató a Gazdaságtudományi Karon tanult, de a Gépészmérnöki és Informatikai Karon is magas volt azok száma, akik a záróvizsgáig nem szerezték meg a nyelvvizsgájukat.

Legalább alapfokon

– Bár még nem született meg a végleges döntés, de úgy gondolom, hogy kedvező hatása lesz a kötelező nyelvvizsga eltörlésének – mondta portálunknak Harsányi Vivien, a Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke. – A felsőoktatási intézmények így olyan hátrányban lévő fiataloknak is lehetőséget adhatnak, akik valami miatt nem tudják megszerezni a nyelvvizsgát. Sokan kérdezték tőlünk, hogy azokra is vonatkozik-e az új szabály, akik már egyetemi hallgatók. A jövő héten ez is kiderül. Véleményem szerint nem mindenkinek fontos, hogy nyelvvizsgával rendelkezzen. Ha valaki egy nemzetközi cégnél képzeli el a karrierjét, akkor nélkülözhetetlen, de ha egy hazai kis- vagy középvállalkozásnál szeretne dolgozni, akkor nem feltétlenül kell magas fokon idegen nyelveket beszélnie. Azonban az alapfokú nyelvtudás mindenképpen fontos a mai világban – vélekedett Harsányi Vivien.

Rugalmasabb lesz

De vajon hogyan hat majd a gazdaságra, ha könnyítenek a nyelvvizsga-szabályokon?, kérdeztük Bihall Tamástól, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől.

– Jó néhány évvel ezelőtt a kamara is erősen támogatta az egyetemi felvételihez a nyelvvizsga meglétét azzal az indokkal, hogy a mai világban a diploma nyelvvizsga nélkül alig értelmezhető – fogalmazott. – Az elmúlt években azonban kiderült, hogy ez sajnos nem jelentett motivációt a fiatalok számára. Nem nőtt a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma, ugyanakkor az egyetemi felvételire rendkívül negatív hatása volt. Sokan, közöttük jó tanulók sem tudtak megfelelni a nyelvvizsga-követelményeknek. A mostani rendszer rugalmasabb lesz. Az egyetemek dönthetik el, hogy melyik szakhoz kérnek nyelvvizsgát és mennyit. Azt azonban látni kell, hogy a mai gazdasági szférában, főleg a nemzetközi vállalatoknál nyelvtudás nélkül már nem lehet elhelyezkedni. Ez pedig erős kényszert jelent a nyelvtanulásra, mert ha valaki nem beszél angolul vagy németül, akkor bizonyos állásokba be sem kerülhet. Ez talán még erősebb motivációt jelent, mint a kötelező nyelvvizsga. Az új tervezettel kapcsolatban egyébként a kamara nem foglalt állást, várjuk, hogyan alakul a helyzet a jövőben – jelezte az elnök.

Hozzáfűzte: az is igaz, hogy nem minden szakhoz szükséges feltétlenül a biztos idegennyelv-tudás. A rugalmasabb rendszer azonban még segítheti is a fiatalokat abban, hogy biztos nyelvtudást szerezzenek. 

Így változott

A rendszerváltás utáni években rohamtempóban kezdett felértékelődni valamely nyugati idegen nyelv ismerete, ezért is döntött úgy a jogalkotó az 1990-es évtized közepén, hogy nyelvvizsgához köti az egyetemi-főiskolai diplomák kiadását, írja a Világgazdaság. A felsőoktatásnak a 2000-es évek elején jelentkező liberalizálásával, tömegesítésével viszont nemcsak a hallgatók száma ugrott meg nagy mértékben, hanem azoké is, akik nyelvtudás hiányában nem kapták meg az oklevelüket. Ennek a folyamatnak a kicsúcsosodása a koronavírus-járvány idején következett be, amikor a kormány arra hivatkozva, hogy a nyelviskolákra is vonatkozó zárlat miatt nincs hol vizsgázni, úgy döntött: nyelvvizsgamentességet hirdet, és mindenkinek kiadja a nyelvtudást igazoló bizonyítvány híján bentragadt diplomáját. Így fiatalok, sőt már inkább fiatal felnőttek tízezreinek kézbesítette a postás 2020-ban, majd 2021-ben is az oklevelét.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában