Egy település csődjének vesztesei az ott élők

Normál gazdálkodás működéskor a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzati feladatok például a helyi közösségi közlekedés biztosítása, egészségügyi alapellátás, óvodai ellátás, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, szociális szolgáltatások és ellátások, sport és ifjúsági ügyek, távhőszolgáltatás, víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodás, közvilágításról való gondoskodás, településüzemeltetés – ismertette az Észak-Magyarországgal dr. Eszlári András ügyvéd.

Magyarország Alaptörvénye értelmében a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja, amelyet a polgármester vezet. A helyi önkormányzat egyben meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik.

Dr. Eszlári András ügyvéd általánosságban rámutatott: arra a nem várt esetre, ha egy település - falu, város - fizetésképtelenné válik annak oka elsődlegesen a polgármester vezetésével működő képviselő-testület kellően át nem gondolt hibás, szakmaiatlan gazdálkodásának a következménye, hiszen a képviselő-testület és annak regnáló vezetői irányítják az adott települést.

Kiemelte: kialakulhat olyan helyzet, hogy olyan feladatok ellátását és finanszírozását vállalják a vezetők, olyan tételekre, költségekre folynak el fölöslegesen a település bevételei, amelynek anyagi fedezete, forrásai valójában nem állnak az adott település rendelkezésre. Ezen felelőtlen képviselő-testületi magatartás egyenes következménye a gazdálkodás ellehetetlenülése, fizetésképtelenség, egyszóval köznapi nevén csőd.

„Amennyiben egy település csőd közeli helyzetbe kerül, vagy adott esetben ténylegesen is csődbe megy a fentiekben említett kötelező önkormányzati feladatok teljesítése kerül veszélybe, adott esetben a szolgáltatások korlátozására és megszűnésére is sor kerülhet” – hangsúlyozta az ügyvéd.

Az ügyvéd általánosságban kiemelte: a csődhelyzet kialakulásának két legfőbb oka bármely település életében egyrészt a megalapozatlan hitelfelvétel, másrészt az előbb említett felelőtlen önkormányzati gazdálkodás. Fontos megemlíteni, hogy a helyi önkormányzatok a „piacnak”, a gazdasági életnek ugyanolyan tagjai, mint bármely más jogi személy vagy természetes személy, így ezen okból kifolyólag a csődhelyzet okaiért és következményeiért is a felelősség elsődlegesen mindig annak vezetőjét terheli, így a helyi önkormányzat képviselő-testület esetében elődlegesen a polgármestert, a gazdasági élet egyéb szereplője például egy gazdasági társaság vonatkozásában annak ügyvezetőjét terheli.

Dr. Eszlári András szerint baljós, ha ezen forgatókönyv bekövetkezik egy település életében, mivel akkor a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása indítandó a helyhatóság vagy annak bármely hitelezője kezdeményezésére a bíróságnál. Az adósságrendezési eljárás célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást, ennek során a hitelezőknek hatékony jogvédelmet biztosítson, és az eljárás eredményeképpen pedig elősegítse a helyhatóságok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását.

Ha már bekövetkezett a tényleges csőd, fizetésképtelen a település, a város, akkor a regnáló vezetők tulajdonképpen gondnokság alá kerülnek, mivel pénzügyi gondnok kerül kinevezésre az adósságrendezés megindításának időpontjától. Az adósságrendezési eljárás során a pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztésekhez a pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők.