„Az egyetem nem egy elefántcsonttorony”

Június elsején váltás történt a sárospataki központú Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) élén. Az előző rektor, dr. Bolvári-Takács Gábor családi okokra hivatkozva nem egészen egy év után lemondott tisztségéről. Helyére az intézményt működtető Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány a korábban három évtizedig Egerben oktató, egy ideig a város egyetemén rektorhelyettesi tisztséget is betöltő dr. Horváth Ágnest kérte fel a pataki egyetem további vezetésére. Az új rektort az intézmény első tanévének zárása után kértük beszélgetésre.

A Tokaj-Hegyalja Egyetem 2021 augusztusában alakult meg a korábbi sárospataki tanítóképző főiskola örökségén és annak infrastruktúrájára alapozva. Az intézmény még bőven az építkezés fázisában van, ami szép, de nagyon nehéz munka. Miért vállalta el ezt a feladatot?
Ha visszatekintek az eddigi munkásságomra, mindig is szervező-építő ember voltam. Számomra nagyon vonzó, hogy részt vegyek a létrehozásában, fölépítésében valami olyannak, ami indul, vagy még nincsen, de fontos lenne megalkotni, esetleg már létezik, de még nem azon a pályán mozog, amin kellene. Ez valószínűleg velem született tulajdonság, ezt hoztam magammal. Nekem ez jóleső izgalmat ad, és nyilván emiatt szeretek is ilyen ügyekkel foglalkozni.

Amikor dr. Stumpf Istvántól, az egyetemet fenntartó alapítvány elnökétől megkapta a felkérést, hogy vegye át a rektori feladatokat Sárospatakon, hogyan kezdett hozzá az építkezésben eddig elvégzett munka, az adottságok és lehetőségek feltérképezéséhez?
Történelem szakosként nagy szégyen lett volna, ha azok nélkül az ismeretek nélkül érkezek Sárospatakra, amelyek ennek az iskolavárosnak, Patak kultúr- és oktatástörténetének, az itt felhalmozott hagyományoknak és értékeknek a megértéséhez nélkülözhetetlenek. Mivel az első végzettségem tanár, így az itt folyó pedagógusképzésről is voltak előzetes alapismereteim. Miután a legutóbbi időszakban nemzetközi szervezéssel és nemzetközi szervezetépítéssel foglalkoztam, azt is nagyon jól értem, hogy milyen kiváló kiindulópont Tokaj – mint érték és márkanév –, amivel nagyon sokat lehet kezdeni, és amire az oktatás területén is tudunk építkezni.

Ezek az előzetes ismeretek mire inspirálják önt?
Úgy próbálom összerakni a fejemben a tennivalók listáját, hogy nyilván vannak sürgető határidők, de nincs az a határidő, ami a kapkodást indokolná. Szeretném megadni a lehetőséget mindenkinek az intézményen belül, hogy megtaláljuk számára azt a helyet, ahol a legjobban tudja szolgálni az egyetem építésének az ügyét. Mivel rengeteg energiám van, ezzel párhuzamosan dinamizálni akarom azokat a már elindult kapcsolatépítési, szövetségkeresési folyamatokat, amelyek elkezdődtek az építkezés első évében. Ezeket szeretném jobban megismerni és aktívabbá tenni, a formális kapcsolatokat tartalommal megtölteni.

Kikkel kötöttek eddig együttműködési megállapodásokat?
Például a tokaj-hegyaljai települések önkormányzataival, oktatási intézményekkel, közgyűjteményekkel, valamint civil szervezetekkel. Velük már megalkottuk a kereteket, amelyeket szeptembertől kell majd feltölteni.

Északkelet-Magyarországon a nagyobb egyetemek is több problémával küszködnek: a fiatalok elvándorlása miatt keletkezett demográfiai helyzettel, emellett Budapest kínálatával egyetlen város sem tud versenyezni, márpedig ott mindenféle képzést el lehet érni, ráadásul a térségi felsőoktatási intézmények bizonyos értelemben konkurenciái is egymásnak. Hogyan tud ebben a környezetben helyet találni magának a Tokaj-Hegyalja Egyetem?
Amikor egy új intézmény létrejön, akkor általában rendelkezik egy stratégiai tervvel. A térségünkben található nagy múltú intézményekkel kapcsolatban első dolgunk a szövetségkeresés. Meg kell találnunk azokat az együttműködési szinteket, amelyek mindannyiunk számára fontosak és előnyösek. Véleményem szerint nincs Észak-Magyarországon, de egész Magyarországon sem olyan egyetem, amelynek ne lenne szüksége szövetségesekre és partnerekre. Régiónkban vannak olyan egyetemek, amelyek részben hasonló, részben pedig teljesen eltérő profillal jelennek meg a felsőoktatási piacon. Valóban nagy az elvándorlás, és kevesebb is a gyerek, mint tizenöt évvel korábban. Ugyanakkor kitágultak a lehetőségek is.

Mire gondol konkrétan?
Először is a határok teljesen átjárhatóvá váltak. Nekünk van legalább két jó nevünk: Tokaj és Sárospatak. Az egyik a borászat, a másik a pedagógusképzés hagyományaival szerzett magának hírnevet. Véleményem szerint erre a két dologra mindenképpen fogunk tudni építkezni helyben és a nemzetközi színtéren egyaránt.

Vannak ennek jelei?
Már most vannak megkereséseink Törökországból és Ázsiából, de komoly kapcsolatépítés zajlik francia egyetemekkel is. Már biztosan sokan értesültek róla, hogy az egyetemünk részeként működő Wine Business Institute szeptemberben elindítja az egyéves borüzletimenedzser-képzését. A Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus vezetésével létrejött posztgraduális iskola rugalmas és nemzetközileg is magas színvonalú tananyaggal várja a hallgatókat. A szakmai értéket a dijoni székhelyű School of Wine & Spirits Business at Burgundy School of Business-szel kötött együttműködés is garantálja.

Ha már itt tartunk, pontosan milyen kínálattal várja a hallgatókat az egyetem?
Ez a paletta úgy néz ki, mintha – képletesen szólva – az egyetem három lábon állna, ami véleményünk szerint az intézmény stabilitását is adja. Az egyik legfontosabb – amire legfőképpen támaszkodunk – a borászati képzéskör. Ez az úgynevezett zászlóshajónk. A másik a több mint 150 éves hagyományokkal rendelkező pedagógusképzés, ami egyébként a mai napig jelentkezőink jelentős hányadát adja. Ebben a tekintetben nagyon széles képzési palettát kínálunk, és ez a terület a jövőben tovább fejlődik majd. Mindezeken túl a lehetőségek széles tárháza áll előttünk a szakirányú továbbképzések területén, amelyek specializáltan jelennek meg az egyes tudományterületeken.

Melyik az úgynevezett „harmadik láb”?
A „harmadik lábunkat” mi csak úgy hívjuk, hogy gazdaság- és társadalomtudomány. Ezen belül működik a kulturálisörökség- és a turizmus-vendéglátás képzés, a gazdaság- és vállalkozásmenedzsment. Ezekhez csatlakoznak majd olyan továbbképzések, amelyek azok számára jelentenek valós alternatívát, akik ilyen területen tevékenykednek. Akik magasabb szintű munkavégzésre törekednek, de nem szeretnének mondjuk Budapestre járni képzésekre, mégis magas szinten szeretnék elsajátítani a szükséges ismereteket. Mindenféleképpen alapnak tekintem azt is, hogy idegen nyelvű képzést hozzunk Sárospatakra.

Rendelkezésre áll mindezekhez a megfelelő szakembergárda?
Az általunk meghirdetett szakokhoz mindenképpen, de tudjuk jól, hogy egy egyetem sosincs kész. Ez egy élő, változó, lélegző közösség. Azt mindannyian tudjuk, hogy az úgynevezett „intercityprofesszorok” ideje leáldozott, amikor egy-egy oktató több intézményben is munkát vállalt. Ennek a megszüntetését magam is támogatom, hiszen a minőségi felsőoktatás előfeltétele, hogy egy adott intézményben oktató szakembernek legyen ideje az ottani diákokra, végezzen kutatásokat, kötődjön az egyetemhez. Ezt várjuk el mi is.

Sárospatakot mint iskolavárost közismerten az a fajta oktatási-képzési környezet tette naggyá és híressé, amely az oktatók és a diákok közötti közvetlen kapcsolaton alapul. Ahogy szokták mondani, itt a tanár az utcán is nevel jellemével, életmódjával, tanácsaival. Az egyetem folytatni szeretné ezt a hagyományt?
A tanár-diák kapcsolat hagyományát is, de szerintem emellett nagyon fontos az is, hogy az egyetem nem elefántcsonttorony a városban. Azt szeretnénk elérni, hogy legyen ez az intézmény olyan szellemi központ, ahová bárki, akinek javaslata, jövőt építő gondolata vagy kérdése van, betérhet és elmondhatja. Ezzel csatlakozni is tud programokhoz, projektekhez, konferenciákhoz. Szeretnénk kinyitni az egyetemet. Persze ennek sikeréhez az is kell, hogy legyen olyan befogadó közeg, amely be is szeretne jönni ezen a képletes kapun. Bízom benne, hogy ha jól tudjuk megszólítani az embereket, akkor ez a terv működni fog. Én úgy látom, a társadalom ki van éhezve arra, hogy beszélgessünk, meghallgassuk egymást, és tanuljunk egymástól.

Milyen kérdéskörökre terjedhet ki ez a fajta együttműködés?
Egyebek mellett arra, hogy milyen egyetemet szeretne a helyi közösség. Csak úgy lehet a fejlődésben jól haladni, ha az közös akaraton alapul. Ha ez nincs meg, akkor az adott intézmény a levegőben lóg. Nem mondom, elsülhet ez is jól, láttam már ilyet nemzetközi viszonylatban. Ám mégsem az az ideális, hogy egy egyetem állam legyen az államban. Ezért tartom fontosnak a helyi együttműködéseket.

Sok egyetem pozicionálja magát abban a tekintetben is, hogy a térség igényeit próbálja képzett szakemberekkel kiszolgálni, vagy világpolgárokat nevel. Önök mire helyezik a hangsúlyt inkább?
Mindkettőre. Az egyetemnek is célja az, hogy idecsábítson olyan fiatalokat, akik akár PhD-programokban, akár más módon hosszabb távon lesznek részesei a helyi oktatási-kutatási életnek, és mivel – reméljük, családjukkal együtt – itt élnek majd, a helyi társadalomnak is. Ennek ugyanúgy része a lakhatás biztosítása, mint a pénzügyi feltételek megteremtése, amelyen az egyetemet fenntartó alapítvány is dolgozik. Ugyanígy szeretnénk megnyerni nagynevű – akár külföldi – vendégprofesszorokat is, akik egy-két évig erősíthetik az egyetemet. Ilyen feltételekkel pedig tudunk majd képezni megfelelő helyi szakembereket és olyan képzést is nyújtani, amelynek eredményeként a világ bármelyik helyén szívesen fogadják majd a nálunk végzett fiatal pályakezdőket.

A végére hagytam a legaktuálisabb kérdést. A napokban zárult le az idei felvételi eljárás. A 2022–23-as tanév az első, amikor kimondottan már a THE által meghirdetett képzésekre adhatták be jelentkezésüket a diákok. Hogyan értékeli az eredményeket?
A legfontosabb, hogy minden szakunkat el tudjuk indítani, legyen az állami finanszírozású, költségtérítéses, nappali vagy levelező képzés, felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés vagy szakirányú továbbképzés. A hozzánk jelentkező diákok közül pedig olyanok is vannak, akik 450 pont fölött teljesítettek a lehetséges 500-ból. Ha összegezni kell, akkor bátran kijelenthető: az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak az eredmények.

A pótfelvételi eljárásban részt vesz az intézmény?
Igen, minden szakunkon hirdetünk pótfelvételit. Ebben az időszakban munkatársaink személyesen is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Mindezt annak érdekében biztosítjuk, hogy akinek kérdései vannak, vagy nem tud kiigazodni az információs vagy felvételi rendszerben, megfelelő segítséget kaphasson. A honlapunkon megtalálható az egyetem összes elérhetősége. Mindenkit biztatok, hogy aki hozzánk szeretne jelentkezni, éljen bátran ezekkel a lehetőségekkel!