Hazánk első versparkja

Az Edelényi járásban található aprófaluban rendezték be Magyarország első versparkját, amelyet május 7-én adtak át. A zsákfalu parkjában a Galyasághoz, illetve a Bódva völgyéhez kötődő költők – Csorba Piroska, Fecske Csaba, Kalász László, Kégl Ildikó, Korpa Tamás –verseiből tíz könyvszobrot készítettek sajógalgóci fafaragómesterek, amelyeket most lepleztek le. A fába vésett költeményeket Ötvös Éva színművész előadásában hallgathatták meg a jelenlévők. 

Örökség az utókornak 

– A Verspark a feleségem ötlete volt, amit aztán többen dolgoztunk tovább. Kégl Ildikó költő mellénk állt, aki egy ideig Teresztenyén élt. Könyvszobrok formájában örökítettük meg az utókor számára térségünkben élő alkotók verseit, ami reméljük, hogy maradandó lesz – mondta köszöntőjében Brogli Attila, Teresztenye polgármestere. Majd köszönetet mondott a még élő négy költőnek, az elhunyt Kalász László családjának és mindazoknak, akik hozzájárultak a könyvszobrok létrejöttéhez.

A gömöri, illetve a galyasági nyelvezetet is megörökíti a Verspark. 

– A legnagyobb öröm mindig az, hogyha az ember élőhelyén, ott, ahová kötődik, történnek nagyszerű dolgok. Ami nyomot hagy az utókornak, és példamutató a többi település számára is – fejtette ki Papp Ferenc népművelő, a Rimay János Alapítvány elnöke. – Az ilyesminek híre megy, ami másokat is arra sarkall, hogy próbálják belakni a saját kis közegüket, és ne kívánkozzanak máshová. Úgyhogy a teresztenyeiek legyenek büszkék rá, hogy ilyen versparkjuk van! A magyar nyelvnél nincs csodálatosabb. A Czuczor Gergely és Fogarasi János által az 1800-as évek végén összeállított magyar etimológiai szótár több mint száztízezer szót foglal magában. A költők még új szavakat és szóösszetételeket is kitalálnak. Fontosak azok a dátumok és kapcsolódási helyek, amelyek az embert ahhoz a tájhoz és néphez, a gyökerekhez kötik, ahová való. A magyar nyelv pedig a közvetítő elem, miáltal a most megörökített, az idevalóságot vállaló költők visszaköszönnek ezekről a fába vésett oldalakról.

A költemények felolvasása előtt Papp Ferenc az öt költőt méltatta. 

– Baráti kapcsolat fűz Csorba Piroskához. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a megye legjobb magyartanára. Amellett, hogy rengeteg kötete van, számtalan tankönyvet is írt a költészetről és a prózáról. A szögligeti Fecske Csabáról szintén hosszan referálhatnék, aki Felsőzsolca költője is lett közel félszáz kötetével. Szívesen emlékszem vissza a hatvanadik születésnapjára Felsőzsolcán, ahová az ország minden részéről eljöttek, hogy tisztelegjenek neki. Fájdalom, hogy Kégl Ildikó, akinek köszönhetően a Verspark létrejött, csak rövid időt töltött itt a Galyaságban, Gömör északkeleti részén. Viszont a versei egészen biztosan idekívánkoznak. A fiatal költőnek, Korpa Tamásnak az lesz a feladata, hogy ne csak ezeknek a könyveknek az oldalaiba írja be magát, Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi költő ajánlásával. Hanem a gömöri, illetve a galyasági nyelvnek a megőrzésével, feltámasztásával. Annak idején több költőtalálkozót szerveztem Kalász László bácsinak. Kulcsár Imre színművészt hívtuk hozzá verset mondani. Dinnyés József dalszerző pedig több költeményét is megzenésítette. Egyik kötetében, amit dedikált nekem, fogadott unokájának nevezett. Sokat lehetett tőle tanulni – idézte fel a népművelő.

(A borítóképen: Csorba Piroska, Kégl Ildikó, Kalász László, a költő egyik fia, Fecske Csaba, Korpa Tamás és Kalász Zoltán, Kalász László másik fia a park avatásán)