Bekerültek a huszárok az értéktárba

Újabb rangos megtiszteltetés érte a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesületet, pontosabban a tevékenységüket, néhány nappal ezelőtt ugyanis felvették őket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárba. A döntést hozó bizottság ugyanis úgy döntött, hogy a hagyományőrző munkásságuk egyértelműen nemzeti értéknek tekinthető. 

Tény, hogy az elmúlt években nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy a huszárságot, a régi magyar mesterségeket, népszokásokat népszerűsítsék a környéken.

Széles tevékenység 

 

– Talán a legismertebb programunk a Görgey-emléktúra, amelyet a nyugat-borsodi régióban hosszú évek óta rendszeresen megtartunk – fogalmazott érdeklődésünkre Varga Gábor, az egyesület elnöke. – Idén már a tizenkettedik eseményre készülünk, amely a környéken valóban a huszárság ünnepe. Emellett azonban a tevékenységi körünk folyamatosan bővül, szélesedett. Országszerte nagyon sok rendezvényen veszünk részt, amelyből az elmúlt időszakban kiemelkedett a Nemzeti Vágta, a Budavári Díszszolgálat, valamint a tavaszi hadjárat. Büszkeséggel tölt el, hogy most már a lóállományunk, a felszereltségünk és a velünk együtt dolgozó emberek száma miatt is országos szinten számítanak ránk.

Életforma 

 

A huszárhagyomány-őrzés nehéz, helyenként problémás, emberpróbáló feladat. Általában azok tudják hosszú távon és eredményesen művelni, akiknek az életformájukká vált. Az ózdiaknál ez egyértelműen megfigyelhető, hiszen az egyesület munkájában mindenki a saját lovával vesz részt, amiről természetesen napi szinten gondoskodik. A lótartás, a szerszámok és a huszárok felszerelése összességében jelentős összeget emészt fel, ezért a tevékenységükhöz igyekeznek pályázati forrásokat is bevonni. 

– Igyekszünk az északkeleti régiót ezen a területen lefedni, és minél szélesebb körben népszerűsíteni a huszárságot. Tavaly a szilvásváradi fedett lovardában tartottunk a gyerekeknek egy hagyományőrző napot, ami komoly sikert aratott. Ekkor mindenkinek lehetősége nyílt arra, hogy kipróbálja az íjászatot, a solymászatot, részese lehetett egy csatabemutatónak, ami egy kicsit visszahozta a régi kort a diákok számára. Az egyértelmű célunk ezzel az volt, hogy az elkényelmesedett világukból kimozdítsuk őket. Testmozgásra, csapat- és közösségépítésre ösztökéljük a fiatalokat. Nagyon jól sikerült, csak pozitív visszajelzéseket kaptunk, ezért bízom benne, hogy idővel a hagyományőrzés része lehet a mindennapoknak.

Az aktívak és a holdudvar 

 

A Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület aktív tagjai nagyjából huszonöt főt számlálnak. Ők a kemény mag, akik aktívan részt vesznek a mindennapi feladatokban. Emellett azonban a hold udvarhoz legalább ötvenen tartoznak, akik többnyire a rendezvények alkalmával csatlakoznak a többiekhez. Jó kapcsolatot ápolnak ugyanis a városban működő néptáncegyesületekkel, velük kiegészülve még magasabb minőséget képviselnek a különböző rendezvényeken. 

– Amikor megfogalmazódott bennünk a Görgey-emléktúra ötlete, nagyon sokat segített nekünk Bende György, Hét község akkori polgármestere – emlékezett vissza a kezdetekre Varga Gábor. – Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy héti székhellyel alapítjuk meg az egyesületet, de természetesen azóta rendelkezünk ózdi telephellyel is. Előbbinek köszönhetően azonban lehetőségünk nyílt arra, hogy a Magyar Falu Program keretében pályázzunk egy kilenc fő szállítására alkalmas kisbuszra, amit azóta el is nyertünk. Nagy könnyebbség számunkra, hiszen rengeteg felszerelést szállítunk, a logisztikát pedig jelentősen megkönnyíti az új jármű. Boldog vagyok, hogy az elmúlt évtizedben elvégzett kemény munka kezd beérni. Szívvel-lélekkel tesszük a dolgunkat, és szerencsére egyre többen figyelnek fel a munkánkra. Bízunk benne, a számos megfogalmazott tervünket meg tudjuk valósítani, mert nagyon fontos, hogy a mostani fiatalok, az iskolások is minél szélesebb körben tájékoztatva legyenek a magyarság és a huszárság múltjáról, hagyományairól.

(A borítóképen: A huszárhagyomány-őrzés nehéz, emberpróbáló feladat)