A gép tanul, az ember pedig besegít

A World Bank becslései alapján 20 éven belül az állások több mint felét robotok töltik be a világon. A folyamat Magyarországon is elindult, de egyelőre közel sem azt jelenti, hogy a termelési folyamatokban ne lenne szükség az emberi közreműködésre. Az viszont már most érzékelhető, hogy az ipari robotizáció térnyerésével a munkaerő-kereslet egyre inkább a képzett, felsőfokú végzettséggel rendelkezők irányába fog eltolódni. 
 

Magyarország a 27. helyen 
 

Az ipari automatizálás működésének egyszerűsödése, a hatékonyságra és a termelékenységre fókuszáló gazdaság, bizonyos területeken pedig a munkaerő hiánya a termelésbe állított robotok robbanásszerű elterjedését vetítik előre. Ezt erősíti meg a terület helyzetéről szóló, a Nemzetközi Robotikai Szövetség által nemrégiben közzétett elemzés, amely szerint 2020-ban 384 ezer, 2021-ben pedig mintegy 435 ezer ipari robotot állítottak munkába a világon. Az automatizációban Kína és Japán vezet, a harmadik helyre került Észak-Amerika, majd a Koreai Köztársaság következik, és ötödik helyen áll az első európai szereplő, Németország, ahol 2020-ban 22 ezer robotot telepítettek. A versenyben Magyarország sem szerepelt rosszul: ebben az időszakban 1116 ipari robot állt munkába, ami 21 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A robottelepítések tekintetében hazánk ezzel a 27. legnagyobb felvevőpiac a világon. 

A robotizálás egy olyan lehetőség, amivel a cégek megerősíthetik a termelékenységüket - Rónai László

A Covid-járvány időszakának kezdetén az automatizálás legnagyobb mozgatórugója az elektronikai ipar lett, amely először előzte meg a robottelepítések számában korábban állandó vezető szerepet betöltő autóipart. A világjárvány ugyanis rávilágított arra, hogy az elektronikai alkatrészek szinte minden iparágban kulcsfontosságúak, a termelési kapacitások pedig legegyszerűbben az önvezérelt technológiákkal fejleszthetők. Az autóipar azonban továbbra is stabilan vezet a robotikai megoldásokat felhasználó iparági rangsorban – Magyarországon a robotok több mint felét ebben az ágazatban üzemelték be –, de szorosan követi a fém- és gépipar, a műanyag- és vegyipar, illetve az élelmiszeripar.
 

Másolt munkafázisok 
 

– A robotizálás egy olyan lehetőség, amivel a cégek megerősíthetik a termelékenységüket és a hatékonyságukat, ezzel versenypiaci pozíciójukat. Kihasználása ezért nemcsak a multinacionális vállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások számára is hamar megtérülő befektetés. Felhasználását nem a cég mérete határozza meg, hanem az, hogy az általa használt gyártási folyamat automatizálható-e, vagy sem – mondja Rónai László, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán működő, a Szerszámgépészeti és Mechatronikai Intézethez tartozó Robert Bosch Mechatronikai Intézeti Tanszék vezetője. Kijelentésével arra utal, hogy intézetükhöz egyre több megkeresés érkezik kisebb vállalkozások részéről is, amelyek a robotizáció irányába mutató fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. 

Egy-egy esettanulmány elkészítésekor azt vizsgálják, hogyan lehet az élőmunkát bizonyos folyamatokban önműködő gépekkel kiváltani. Ennek során felmérik, hogy az ember milyen lépésekben oldja meg az adott munkafolyamatot. Megtervezik hozzá a robot munkaterületét, az alapanyag-ellátást, összehangolják a szerelési pozíciókat, majd elkészítik azt a robotprogramot, amelynek a végeredményeként a gép önmagától elvégzi a munkafolyamatot. 

– Egzakt számítások nincsenek arra, hogy egy-egy robot beépítése mennyi hasznot hoz az emberi munkaerő kiváltásával. Az viszont tény, hogy egyes monoton szerelési munkafázisokat pontosabban, gyorsabban, jobb minőségben tud elvégezni napi 24 órában. Vannak azonban olyan, finom mozgást igénylő munkafázisok, amikben az emberi közreműködés kiváltása nagyon körülményes vagy nem ajánlott – fogalmaz. 

Ahogy egyre több a robot az iparban, úgy nőtt meg a kereslet az olyan mérnökök iránt, akik a gépeket telepíteni, programozni és karbantartani is tudják. A mechatronikai oktatás irányát ezért a Miskolci Egyetemen is a robotizáció irányában tervezik megreformálni, ahol a gyakorlatra koncentráló képzési formában sajátítható el a jövő munkaeszközeinek programozása.
 

Ember-gép együttműködés 
 

– Fontos szólni a munkatevékenységet közvetlenül segítő korszerű kollaboratív robotokról, szaknyelven kobotokról is, amelyek lehetővé teszik az ember és a gép együttműködését egy-egy feladat elvégzésében – említi Rónai László. Alkalmazásuk leginkább az anyagmozgatásban és a nehezebb munkadarabok mozgatásában elterjedt, ezeknek a feladatoknak az ellátására pedig a kezelője tanítja be az eszközt. 

A gyárakban jelenleg a hagyományos ipari robotok elterjedtek, amiknek többsége egy előre meghatározott mozgást hajt végre. A jövő azonban egyértelműen a mesterséges intelligencia, azaz a gépi tanulás irányába mutat a robotizáció területén is. Már most is működnek kamerarendszerrel felszerelt gépek, amelyek a képfeldolgozó rendszer segítségével betaníthatóak például arra, hogy felismerjék a különböző munkadarabokat, amikkel el tudják végezni a rájuk bízott feladatot.

(A borítóképen: Még mindig az autóipar az első a robotikai megoldásokat felhasználó iparágak rangsorában)